A januári ötletek című írásomból megtudhatod, hogyan tervezd meg a telihold körüli napokat. Megosztottam recepteket és ötleteket, tehát ha már nem emlékszer ezekre akkor érdemes ezt az írást újra olvasnod!
A mai napon (2024. március 25-én) a teliholdra javasolt ötletekből szeretnék kiemelni egyet, ami nekem mindig sokat ad. Ez a naplózás. Teliholdkor azzal kapcsolatban szoktam naplózni, hogy melyek azok a dolgok, amelyek megvalósultak az újholdkor elvetett szándékmagokból. Szeretek ilyenkor hálát adni és megünnepelni azt, ami örömet ad az életemben.
Íme tehát néhány kérdés, inspiráció képen, hogy lendületet kapj te is a naplózásban.
Visszatekintve az elmúlt két hétre, mi az amiért a leginkább hálás vagyok?
Mi az amire büszke vagyok?
Mi az ami működik?
Mi az a tevékenység ami életörömmel és lendülettel ruházott fel?
Mi az a kicsi (vagy nagy) siker, amit szeretnék a mai napon megünnepelni?
Adj magadnak egy kis időt az írásra. Teremts magadnak egy olyan légkört amelyben szárnyra kapnak a gondolataid. Én szeretek ezen a napon (is) friss virágot tenni az asztalomra, meggyújtani egy gyertyát, finom illatot csepegtetni a párologtatóba.
Írás előtt, ha tehetem sétálok egy nagyot vagy/és meditálok (leülök és hagyom a mindennapos gondolataim leülepedni, az elmém elcsendesedni).
Írás közben van, hogy szeretek zenét hallgatni, van, hogy a csendet érzem támogatónak.
Egy új szokás kialakításán vagyok. Napi négy alkalommal jelez a telefonomon egy időzítő. Arra figyelmeztet, hogy egy pillanatra hagyjam abba azt amit épp csinálok és figyeljek befelé.
Oly kedvesen érdeklődve a saját hogylétem felől, ahogy egy kedves barátommal tenném.
Hogy érzem magam ebben a pillanatban? Milyen a légzésem? Milyen belső képek vannak bennem? Milyen érzetek/érzelmek? Milyen gondolatok?
Anyaként az ember hamar rááll arra, hogy adjon bármiféle köszönet elvárása nélkül. Hiszen nincs is szebben megfogalmazott üzenet, mint mikor az ember mosolyogni látja a gyermekét. Mikor tudja, hogy mindaz amit tesz, az egészségét szolgálja szeretteinek.
Egyszer azonban eljön a nap mikor az ember felismeri, a szolgálatkészsége közepette; teljesen megfeledkezett magáról. És ennek meg is volt a maga helye. Ahogy annak is jó helyet és teret teremteni,- ahogy gyermekünk lassan növekszik – hogy lassanként újra vitalitással töltsük fel életünk elhanyagolt részleteit.
Én most naponta többször is kíváncsian odafordulok belső megéléseim tárháza felé és hálával telve ismerkedem az emberrel, aki lányból asszonnyá, nőből anyává lett.
Emlékszel még a pillanatra amikor beléptél az első Mysore órádra? A teremben csönd volt, pedig a leterített jógaszőnyegeken gyakorlók mozogtak, meglepő módon! Mindenki egészen mást csinált mégis valahogy harmóniát sugárzott az egész jelenet. A tanár sem beszélt, hanem figyelmesen követte a tanítványokat és amint észlelte, hogy valakinek szüksége van segítségre máris ott termett.
Ahogy te is leterítetted a szőnyeged, miközben érezted, hogy némi feszültség uralkodik el rajtad, hiszen itt és most teljesen kiléptél a komfortzónád határai közül, a csend némaságában mégis felfedeztél egy jellegzetes hangot, ami mintha a tenger zúgására emlékeztetett volna.
Később megtudtad ez a “győzedelmes légzés” vagy “ujjayi légzés”.
Mikor Pattabi Joist kérdezték a tanítványai, hogy kell ezt a légzést képezni, sosem vitte túlzásba az elmagyarázását. Mert nem lehet elmagyarázni. A legjobb tanács ez ügyben, ahogy minden mással is az életben az hogy: “csak kezd el, csak csináld, szerezz tapasztalatokat és ha őszintén kíváncsi vagy mélyebb igazságokra, azok felfedik magukat előtted.”
Samastitih! Ekam (egy), belégzés, kezek a magasban, tekintet az ujjhegyen…
Kezd az elején. Lélegzetről-lélegzetre kövesd a légzést. Engedd, hogy a tested mozdulatai harmóniába kerüljenek a légzéssel. Figyelmed áramoljon a mozdulataiddal és mikor egy pillanatra megállsz, mikor a belégzés átfordul a kilégzésbe tudatosítsd magadban a testben létrejövő finom változásokat.
Haladj így, mozdulatról, mozdulatra. Nap-nap után. Gyakorolj igényeidnek megfelelően, mindig figyelembe véve, az aznapi energiaszinted. Ha így teszel a figyelmed élesedik és a részletekre terjedő tudatosságod pedig szélesedik. Aztán egy nap,- pontosan úgy ahogy a tenger hullámai engedelmeskedve mélyebb áramlatok által keltett szívó és húzó erőknek, hangot adva ennek-: egyszercsak, te is észreveszed… minden erőlködés nélkül felfedezed, a légzésedben az “ujjayi hangját”. Ami mindig is ott volt, a különbség az, hogy gyakorlással megtanulsz hangot adni neki.
Irány a szőnyeg! Gyakorolj minden nap! A többi? Jön majd magától!
Az Egyensúly, Új Élet, a Visszatérő Nap, a TAVASZ ünnepe
2024. március 20.
A mai naptól egyforma hosszúak az éjjelek és a nappalok. Ilyenkor ünnepeljük az egyensúlyt ami megszületett a fény és a sötétség között. A meleg győzelmét a hideggel szemben.
Amikor a természet megteremti számomra ezeket a támogató körülményeket, nagyon szeretek elgondolkozni azon, hogy mik azok a szándék magok amelyek megérettek bennem arra, hogy látható formát segítsek ölteni számukra.
Jelenleg, ahogy egy előbbi írásomban már megosztottam veletek, egy tavaszi tisztító kúrát tartok, amelyhez támogató forrásként integrálom mindazt amit tudok azzal amire valóban szükségem van. Ez a szemléletmód számomra forradalmi, hiszen hosszú éveken át, követtem előírásokat és megszabásokat – amelyet egy egy rendszer (pl. Ayurvéda, vagy Makrobiotika) előírt.
Felismertem, hogy a megújulás ereje számomra abban van, hogy befelé kezdek el figyelni és nagyobb érzékenységgel reagálni arra, ami bennem van és nem azoknak a követeléseknek görcsösen megfelelni próbálni amik körülvesznek. Ezzel a hozzáállással és így támogatom meg magam a mentális- lelki-érzelmi megújulásban.
Szeretek ebben az időszakban kicsit még visszavonulni, pihenni amikor csak lehet és esélyt adni a megérzéseimnek hogy vezessenek. Egy ilyen megérzés vetette elő velem az Istennő Itt kis füzetem amelyben 28 Istennőt mutatok be. Ezt az összeállításomat évekkel ezelőtt készítettem, amikor a legnagyobb sorsfordító eseményre készültem – a saját anyaságomra.
Manapság sokszor eltűnődöm a Föld Istennőkön és azoknak a szerepén és jelnetőségén. A napokban egy női csoportban valaki eszembe juttatta Déméter és Perszephoné mítoszát. Mosolyogva állapítottam meg, hogy Déméter volt az aznapi kísérő Istennőm, és akkor ihlet gyúlt bennem, mert a véltelen egybeesések rávezettek, hogy nahát hiszen milyen sok a párhuzam e között a mítosz között és a jelenlegi- valamint tágabb értelemben az ébredő természet hozta megéléseimben.
(Perszephoné a görög mitológiában a termékenység és a termés istennője. Démétér és Zeusz lánya, Hadész az alvilág istenének a felesége.)
Tetszik az a motívum, ahogy Déméter keresi a lányát mikor Hádész elrabolja és szalad ide-oda a Földön a látható világban. Ahogy szalad a a lábainak dobogása mintha egy dob hangja lenne. Mintha a Föld szívdobogása lenne, ami az anya kitartó és odaadó keresésével, soha meg nem szűnő reményével, hogy egy napon megtalálja elveszett gyermekét – egyenletes ritmust keltve – vigaszt nyújt mindazoknak akik hallják. Ez a cselekvés által keltett szándék erő az, ami minden bizonnyal elhozza a beteljesedést.
Én is pontosan így kerestem az utat a lányom felé, hallgatva a sejtéseimre és megérzéseimre. Hiszen minden gyermek először a szív tiszta vágyakozásában születik meg, a fizikai forma öltés csak ezután jön.
A craniosacralis terápiában való elmélyülésem kapcsán tanultam arról, hogy az életünk első két hetében folyékony a testünk! Ez számomra teljesen lenyűgöző, ahogy az a kép is, amint elképzelem, hogyan járja- és hatja át ezt a folyékony testet az Édesanyánk méhében létező óceán vize. Képzeljétek csak el, hogy később alakulnak csak ki a testünknek a határozott körvonalai, mindaddig folyékony testben létezünk. Az első szerveink egyike a szívünk, ami amikor elkezd dobogni az az a pillanat mikortól megkezdődik a fizikai testet öltésünk.
Egy testben két szív. Sokáig egyek vagyunk az Édesanyánkkal.
Szeretek tűnődni azon, hogy vajon ez az intelligens rendező elv ami a foganásunk pillanatától kezdve alakítja a testünk, vajon hogyan lehetne ez a vezérmotívumunk a mindennapjainkban, ha képesek lennénk átadni magunk neki?!
Ősbizalom ez az amit a gyermek érez. Nincs más csak a víz és a bizalom. E kettő ami alakítja a testünk.
A másik motívum, amihez szeretek szabad asszociációt rendelni: a tojás.
Számomra a fontossága ennek a formának a testünk körül lévő szemmel láthatatlan térben van. Ahogy babaként körülölel minket az anyaméh biztonságot adó burka, úgy von védő burkot körénk ez az éteri tojás formájú burok, amit az Inkák Wiracochának hívnak és úgy tartják ez az a sajátságos energiamező amiben az életerő lüktet. A tojásforma ott van bennünk nőkben a petesejt formájában, és ott van mint a legnőiesebb hormon az ösztrogén formájában is.
Ahogy az újhold és a telihold kapcsán, most is szeretnék nektek ajánlani ötleteket a tavaszi napéjegyenlőség idejére. Találtok majd közte olyat, ami teljesen egyértelmű, hiszen ott van a köztudatban, de javaslok majd olyanokat is, amelynek a kipróbálásához kell egy kis kísérletező kedv és kíváncsiság!
Rítusok tavaszi napéjegyenlőség idejére:
Fess tojást!
Készíts évszak asztalt az ünnepre hangolva! (Mivel közeleg húsvét, tehetsz rá szalagokat, barkát, hagymás virágokat. Válaszd meg a terítőt (he teszel) olyan színben, ami számodra az újjá éledő erőket jelképezi)!
Készíts zászlót, szélforgót, színes szalagokkal díszített botokat, amivel a szél játszani tud!
Rajzolj fákat az évszakhoz hűen. Vigyél magaddal a természetbe eszközöket és készítsd el a rajzod (festményed) ott. Esetleg ülj a fa közelébe. Csodáld. Tedd a kezed rá, érezd. Dőlj neki a hátaddal, hallgasd meg az üzenetét!
Táncolj, vigadj – ha van gyerek társaságod használd ki!
Énekelj – tanulj tavaszi dalokat, énekeld el azokat amiket tudsz!
Egyensúlyra hangoló rituálék: /pl. egyensúlyszimbólumok készítése (kint a természetben kövekből)/
Ültess virágokat, fákat, kertészkedj! Áld meg a palántákat amiket elültettél!
Áld meg az ételt amit elfogyasztasz!
Figyeld meg a természetben a növekedést, változást.
Készíts új ruhákat! / Viselj új ruhákat!
Használj gyógynövényeket: tértisztításhoz, gyógyításhoz, kozmetikailag, a konyhában és a művészetben (kreatív ötleteid megvalósításának részeként)!
Gazdagságra, termékenységre irányuló varázslatok; új kezdetek, tavasz kezdete, új élet, újjászületés, nyitások – naplózz!
Tűz gyújtás (gyertya ha nincs másra lehetőség) /tűzszertartás: használj egy fogpiszkálót és gondolatban töltsd bele mindazt amit elengedni vágysz, majd égesd el. Ezt csinálhatod úgy is, hogy egy papírra felírod és azt égeted el. Vagy mindezt vizualizálhatod is. – Én nagyon szeretem, van hogy naponta használom!/
Csengő csengetése: én ezt a tértisztítás részeként végzem. Van egy koshi szélcsengőm, azzal járom körbe a lakást, van hogy a kislányom is velem tart 🙂
Tavaszi nagytakarítás, ablakpucolás, szortírozás.
Kezd el azoknak a terveknek a megvalósítását amit Imbolc-kor kigondoltál!
Tavaszi napéjegyenlőség egyéb kiegészítő kellékei:
Gyógynövény: csalán: vasban gazdag, vértisztító, tonizáló, vízhajtó. Levesben, teában, salátában. Tüzes minőségű, ezért naponta fogyasztva segít a stagnáló energiák feltörésében, a belső harcossal való kapcsolódással. (Fontos tudni, hogy napi fogyasztása esetén csak 4 hétig fogyasztható aztán jó pár hét szünetet tartani!)
Szimbólumok: nagy kedvenceim az egyensúly szimbólumok (kelta kereszt, spirál, tripla spirál, yin-yang, négylevelű lóhere), fonott kosár, tojás, bárány, tavaszi virágok, csibe, nyúl, rügyező ág, fűzfabarka, színes szalag, sarjadó mag, pillangó, rovarbáb – /ezeket használhatod díszítéskor (tojásfestés), évszakasztalon, vagy egyéb kreatív projektek készítésekor/
Színek: elsősorban pasztellszínek, világoszöld, halvány rózsaszín, tiszta ég-kék, ibolya lila, fehér.
Ételek: magok, fűszermagok, napraforgómag, tökmag, fenyőmag, dió, pisztácia, sütőtök, napraforgó, szezámmag, leveles zöldségfélék, a szezon első gyümölcsei, zöldségei, retek, újhagyma, tavaszi hajtások, rügyek, csírák, virágszirmok (pl. ibolya) /Én most kihagytam azokat, amelyeket a tavaszi tisztítókúra kapcsán nem fogyasztok egy ideig: pl. méz, sajt, hal, tojás, mogyoró, gabona-pelyhek és gabonafélék, sütemények, liszt, stb)
Szertartásba/Meditációba bevonható: Anya, holdistennő, napisten, minden szerelem-, ének-zene-, termékenység-, fiatal-, férfias-; Aurora, Eostre, Ostara, Koré vagy Perszephoné, Zöld Ember, Mars, Ozirisz, Narcissus, Hyacinth, Dionüszosz, Anna Perenna, Aphrodité, Athéné, Gaia, Istár, Ízisz, Minerva, múzsák, Vénusz, Adonisz, a Szarvas Isten, Mitrász, Ódin, Pán, Héra, Thot.
Állatok: kígyó, egyszarvú, nyúl, vörösbegy, csibe, bárány, sárkány (összeköttetésben a tojásokkal, földdel és a termékenységgel+ ebben az évben a kínai asztrológia szerint a sárkány évében vagyunk, ennek az évnek a szerencseállata: kakas).
A fenti lista természetesen nem teljes, egészítsd ki mindazzal amit te fontosnak tartasz!
Inspirációt merítek a szépségből. Észreveszem és értékelem mindazt amim van. Itt. Most. Ebben a pillanatban.
Manapság az emberek szeretnek mindent számokkal és adatokkal kifejezni, véleményük igazságát ezzel alátámasztani.
A napokban elkezdtem felfedezni magamban egy egészen más jellegű motivációt. Amit minden bizonnyal az anyaság hozott. Örömmel veszem észre magamban az ébredő képességet arra, hogy a tökéletesség elébe a kapcsolódást helyezem.
Kapcsolódást a természettel, a véget nem érő házimunka felett. Egy séta az ébredő tavasz rügyező fái között jelenleg jobban feltölt mint a rend amit az otthonomban teremtek.
Kapcsolódást a belső indíttatásaimmal, azok helyett a kötelezően elvégzendő feladatok helyett amelyek kikötése az elmém szüleménye. Írok. Végre és újra megint. Hallgatózom befelé és reagálok a megérzéseimre.
És mindenek felett előtérbe helyezem a kapcsolódást a gyermekemmel mikor számomra érhetetlen módon hisztizik. Nem akarok már menekülni a kínos és kényelmetlen helyzetekből, mert felismertem: “amikor a gyermekem rosszalkodik, nyafog vagy kitörő érzelmek árasztják el akkor van a leginkább szüksége arra, hogy ott legyen mellette valaki aki nem ítélkezik, nem kritizál, nem próbálja elvenni tőle vagy semmissé tenni a személyes megéléseit. Egyszerűen csak, minden feltétel nélkül elfogadja őt és a helyzetet.”
Vajon mennyiben változna meg a minket körülvevő világ, ha mindannyiunk megkaphatná ezt a támogatást kríziseink közepette?
Az alapállást az Ashtanga Vinyásza Jógában Samastitih-nek nevezzük. Nagy lábujjak összeérintve, sarkak olyan távolságra egymástól, hogy a külső lábélek párhuzamosak legyenek. Akár egy egyenlőségjel. Így is hívják: “egyenlő állás”.
A vinyásza típusú jógákban, vagyis az egyes ászanákat áramló mozdulatokkal összekötő gyakorlásban ezt a kezdő pozíciót használjuk. Ha ez a pozíció nem elég stabil, akkor kis terpeszbe helyezzük a lábakat és idővel szűkítjük a terpeszt.
A Hatha jógában az alapállás neve: Tádászana, vagyis “ék” vagy “tüske” állás, mikor a belső lábélek zártak. Ezt az alapállást használjuk amikor egy-egy ászanát hosszabb ideig tartunk ki.
A Samastitih-ben a megmozgatott energiák elcsendesülnek. Benne lehetőségünk van megpihenni, megfigyelni a testben a mozgás által keltett változásokat.
Amikor megállsz Samastitih-ben pásztázd végig a tested! Figyeld meg a tartásod, a szívverésed és a légzésed.
Ebben a hónapban azzal kapcsolatban szeretném megosztani a tapasztalataim veletek, hogy én hogyan tisztulok testileg-, lelkileg- és a környezetemmel készülve a tavaszra.
A testtudatosság terén először a tizenhat évesen végzett agykontrol tanfolyam keretében kaptam útmutatást. Akkor kaptam egy táblázatot, amiben fel voltak sorolva a megfelelő illetve a nem meg felelő ételtársítások. Számomra ez teljesen új volt. Ugyan sokszor lázadtam a vasárnapi mindenkori húsleves, rántotthús-krumpli összeállítás ellen, de ez inkább a megszokás unalmába való első kiugrási kísérletem volt.
Ez a táblázat keresésre késztetett! Így ismertem meg a makrobiotikát. A tudatos térrendezés művészetének megismerése és ezzel együtt a belső harmónia megteremtése vezérmotívummá vált számomra. Közel tíz éven át építkeztem ezekből a forrásokból. A kíváncsiságom vezetett el a távol-keleti konyha megismerése felé, és mikor 2006-ban Új-Zélandra érkeztünk nagy örömmel próbálgattam a különböző népek konyháit.
A 2010-től kezdődő jóga-tréningek kapcsán ismerkedtem meg aztán az Ayurvédával. Nem is ismerkedés volt ez, hanem emlékek felfrissítése, mert ahogy haladtam a tanulmányaimban a dósák megismerésével és az életvezetési elvekkel nem esett soha nehezemre az Ayurvéda rendszerében gondolkozni.
Az Ayurvéda mellett, Új-Zélandon újra találkoztam az 5 elemmel és a taoista szemléletmóddal mikor arcdiagnosztikát tanultam.
Érdekes megfigyelés az számomra, hogy a húszas éveimtől a negyvenesig minden egyes új rendszerbe úgy vettettem bele magam, hogy igyekeztem áthúzni, semmissé tenni és hátra sem nézni arra, ahonnét jöttem. A fejlődésem egyenes útnak véltem, nem spirálszerűnek és úgy éreztem, hogy az áthallások az egyik rendszerből a másikba csupán érzékcsalódások. Minden alkalommal kezdőként, friss elmével és üres füzettel érkeztem a tanáraimhoz. Nyitottan a tanulásra.
Visszatekintve megállapíthatom, hogy a nehézségeim az étkezés terén, igaz tanúi annak a folyamatnak aminek jelenleg is a feltárásán és a megértésén vagyok. Hálás vagyok érte, hogy milyen sok helyen is jártam és mennyi tanulás és megismerés is van a hátam mögött. Mennyi kúra és kultúra, mennyi rendszer, mennyi konyha, mennyi bölcs asszony akitől tanulhattam! Ahogy felfedeztem, az Ayurvéda és a Makrobiotika között a hasonlóságokat és elkezdtem alkalmazni, beilleszteni és integrálni a mindenkori terápiás munkába a tanultakat, úgy nőtt az a forráskészlet aminek a birtokában a választásaim már nagyobb szabadsággal és belső bizonyossággal vagyok képes meghozni.
A több mint húsz éves tapasztalatomat igyekszem most tehát olyan formában átadni nektek, hogy használható legyen mindenki számára. Éppen ezért most elsősorban nem recepteket, hanem irányelveket és praktikákat szeretnék megosztani veletek.
Azért fontos ilyenkor tavasz elején kicsit tisztítani, mert a télen felgyülemlő salak akár a természetben bennünk is felgyülemlik. Tavasz elején hajlamosak lehetünk könnyebben megfázni, immunrendszerünk is kifárad és gyengébb lehet ilyenkor. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy változtatunk kicsit a diétánkon. (Valójában ez minden évszakra igaz, jó hangolódni az évszakokhoz és idényjelleggel étkezni).
A legfontosabb, hogy egy olyan kiindulási pontot teremtsünk meg magunknak amit én úgy fogalmazok meg: “megfelelő körülmények megteremtése”. Ehhez a következő eszközöket használom:
Naplózás: Tisztázom azt, mit szeretnék elérni, mi a célom. Ennek részeként sokszor vezetek Ételnaplót.
Ételnapló: lejegyzem benne, hogy mit fogyasztok. Elsőre pár hétig azt ami jelenleg van. Így meg tudom figyelni a saját szokásaim, ki tudom értékelni, hogy milyen ételek vannak jelen, mikor naplózom arról is, hogy az egyes elfogyasztott ételek milyen hatással vannak rám (fizikai, érzelmi, mentális szinten) egy még teljesebb képet kapok arról, hogyan is állok az egészség terén, mire van szükségem. Ilyenkor szoktam egy étkezési tervet készíteni. Jelen esetben a tavaszi kúrát tervezem meg és ezt osztom meg veletek is.
Izomtesztelés: ezzel a módszerrel könnyen eldönthető mire van szüksége a testünknek. Először a kineziológiában találkoztam ezzel a módszerrel. Jelenleg arra használom, hogy kiteszteljem vele, hogy milyen vitaminra/ételre van szüksége a testemnek. Azért szeretem, mert nagyon egyszerű. (A könnyebb megértés kedvéért erről készítek nektek egy rövid videót!)
Listaírás
Beszerző körút
“Mi mehet, mi maradhat?” szortírozás.
A tavaszi Tisztító kúra kapcsán a Következő tervet használom már évek óta:
Bél-, Vese-, Máj-tisztítás. A sorrend fontos, nem összekeverendő a sorrend!
Béltisztítás (hossza 2-3 hét) mustármag kúra: a bélben lévő féregterenítésre. (Most lehet forgatod a szemed, de ha vagy olyan szerencsés, hogy nagyrészt bio-ételeket fogyasztasz, akkor biztosan vannak a beleidben férgek! Ez onnan lehet nyilvánvaló, hogy bizonyos ételcsoportokat szívesebben fogyasztasz (pl. cukor, szénhidrát) illetve nem tudsz lemondani róla. Útifű maghéj kúra belek fizikai tisztítására. Zöld turmix: fizikai tisztítás és alkalizálás. Az olaj húzás, egy ősi ayurvédikus módszer, amely méregteleníti és tisztítja a testet, úgy, hogy kivonja a szervezetedből a káros anyagokat, a baktériumokat, kórokozókat és a mérgeket. A szervezet tehát megtisztul és regenerálódik.
Mustármag kúra menete: 1 teáskanál-evőkanál (teszteld ki neked mennyi!)mustármag fogyasztása reggel éhgyomorra. Figyelem! Ne rágd szét, csak nyeld le. (Én jelenleg napi 3x szedek egy kiskanálnyi mustármagot a fő étkezések előtt, 2 hétig).
Útifű maghéj kúra: 1-3 hét: Figyelem! Rengeteg vizet kell fogyasztanod ha ezt is beilleszted a tisztító kúrádba! Ha gondod van a megfelelő víz mennyiség elfogyasztásával, ezt inkább hagyd ki!
Zöld turmix: Arra jó, hogy alkalizál. Mikor a testünk kémiai egyensúlya savas felé tolódik (pl. sok kávé-, kevés víz-, rengeteg szénhidrát fogyasztás) jellemzően az immunrendszerünk gyengül. (pl. hajlamosak lehetünk a migrénre, PMS-re). Az összetevőit mindig változtatom, de béltisztítás kapcsán mindig teszek bele lenmagot és chia magot!
Gyógytea fogyasztás: csalán, zsurló, aranyvessző keverék (1/3 arányban) vagy egy nap csalán, egy nap zsurló reggel éhgyomorra (Én nagyon szeretem Gyuri bácsi teáit, ezeket jó szívvel ajánlom).
Aromaterápia (ez mehet a lábfürdőbe, Epson sóra csöpögtetve, melegítő borogatásba illetve a talpra vesepontra) melegítő minőségű illóolajokkal: fahéj, a boróka, a gyömbér, a kardamom, vagy a feketebors. A vese energiájával különösen jó rezonanciában van a kamilla, boróka, cédrus. Én hordozó olajnak jelenleg az oliva oljat szeretem nagyon.
Lábfürdő (Borókás lábfürdő: Főzz 6 evőkanál finomra őrölt (én mozsárban szeretem összetörni) borókabogyóból és 1 l vízből erős teát. Add a teát 2 liter meleg vízzel feltöltött lavórba és áztasd a lábad 10 percig. Utána húzz vastag gyapjúzoknit és pihenj legalább fél órát! Tedd fel a lábad, ne lógasd! A boróka az egész testünk átmelegíti!
Melegítő borogatások (pl. gyömbérrel)
Talpon vesepont – masszírozása (Videóban megmutatom majd, hol található ez a pont!)
Tőzegáfonya kúra, de csak akkor ha nincs epe problémád
Ebben az időszakban a multivitaminok fogyasztásának csökkentése (kiiktatása, ha lehetséges)! (vesére, májra megterhelő hatással vannak!) Izomteszteléssel el tudod dönteni mire van feltétlenül szüksége a testednek!
Só fogyasztásának csökkentése
Májtisztítás:
Máriatövis teakúra: Étkezések előtt fél órával, napi 3 csészével, 4 héten át.
Jó hatással van a májra még: fekete retek, gyermekláncfű, borsmenta, cickafark, rozmaring, fehér üröm, articsóka, gránátalma.
A vesetisztítás közben vagy után be szoktam iktatni egy piramiskúrát is:
Ennek hossza 1-2 hét. (Ideális húsvét előtt!)
Menete:
1 nap: elhagyom a kávét, alkoholt, mesterséges vitaminokat (toxinmentes)
2 nap: elhagyom a húst, halat, tojást (vegetáriánus)
3 nap: elhagyom a tejtermékeket, mézet (vegán)
4 nap: elhagyom a glutént (kenyér, tészta) marad: rizs, zab, hajdina, köles, quinoa, amaránt stb. (Vegán-Glutén mentes)
5 nap: Mono-diéta napok (amúgy ezek kiválóak a menzesz ideje alatt is!) Én nagyon szeretem a kicsári-t, hüvelyesekből készült krém leveseket (pl. vörös lencse, lencse, mungó bab) és zöldség leveseket (pl. minestrone)
6 nap: Mono-diéta úgy hogy elhagyom a hüvelyeseket is. (marad: glutén menetes gabona és zöldség)
8 nap: folyadék nap (zöldséglé, gyógytea, tiszta víz)
9 nap: elkezdünk visszafelé építkezni! Újra jöhetnek a zöldségek!
10 nap: mono-diéta hüvelyesek nélkül
11 nap mono diéta hüvelyesekkel
12 nap: jöhetnek vissza a glutén tartalmú ételek
13 nap: jöhetnek vissza a tejtermékek
14 nap: jöhet vissza a hús, hal, tojás
15 nap: jöhet vissza a kávé, alkohol, vitaminok (persze csak ha szeretnéd!)
A diéta minden szintje hat! Ha csak elhagyod a kévét, a húst, tejtermékeket vagy a glutént pár hétre már az is óriási! Mikor tehát nekiindulsz figyeld meg, mi az amit el tudsz hagyni, majd mikor építkezel visszafelé; figyeld meg, mi az amit szeretnél visszavenni! Használd az izomtesztelés módszerét, vagyis ne az elméddel dönts, hanem a testeddel! Naplózz! Légy kedves magadhoz.
Fontos, hogy koplalásról szó sincs, az adagok mérete igény szerint alakítható, illetve ehetsz 3 étkezés helyett 6x is egy nap! Ez nem fogyókúra! Nem a mennyiségen, hanem a minőségen változtatunk!
Térrendezés:
Ennek kapcsán szortírozok. Ebben benne van a tavaszi nagytakarítás, a ruhásszekrény átnézése, a fürdőszobai termékek cenzúrája. A piramiskúra kapcsán, ahogy indul a kúra a toxinmentes napokkal: “mi mehet mi maradhat?” átnézem a konyhában a liszteket, fűszereket, csomagolt ételeket, fürdőszobában a tisztítószereket, krémeket, tusfürdőket, samponokat, stb.
Minden itt leírt szolgáljon csupán inspiráció képen számotokra, semmiképpen sem követendő tanácsként. Ha van valamilyen egészségügyi problémád, kérlek konzultáj orvossal, mielőtt megváltoztatnád az étrendedet!
Csodás felismeréseket és megtisztulást! Ragyogó tavaszkezdést mindenkinek!
Úgy kezdtem bele ebbe a tanulási folyamatba, amely lassan látható irányt szab az életemben, hogy hallgattam a megérzéseimre. A hamarosan hátunk mögött hagyott téli hónapokban sokat figyeltem magamban és magam körül a különböző vizek jelenlétét. A folyónak a befagyását, majd a kiáradását aminek a közelében élünk. Az otthonunkban a csapból folyó víz minőségét amit vízszűrő segítségével próbáltam jobbá tenni. Figyeltem az általam elfogyasztott folyadékok hatását a testemben. Mindazt amit megittam és mindazt amit tisztálkodás közben elhasználtam.
Lenyűgözőnek találom, a víz hatását. Mindazt ami fizikailag érezhető és azt aminek a jelenlétére egy bennem nyíló finom érzékelés képességével egyre érzékenyebben reagálok.
Lenyűgözőnek találom a víz átalakulási képességét, amihez hasonlóan a testünkben lévő vizek is átalakulnak. Elkezdtem felfedezni az összefüggéseket a természet jelenségei és a magamban tapasztalt folyamatok között.
Ez a közelgő tavasz különös jelentőséggel bír számomra, mert a zsigereimben érzem, hogy a személyes életszakaszomban tapasztalt tél vége is közeleg. Volt idő, mikor egy másik földrészen éltem, ahol a környezetemben egész évben zöld fákat és hívogató fövenyeket tapasztalhattam. Volt idő, hogy úgy éreztem, soha nem fog hiányozni az életemből a tél tapasztalása és meglepődtem, mikor mégis megértem, hogy vágyódom utána.
A tél számomra, az éjszakáinak a sötétségével, a föld és a víz dermedt megkeményedésével ahhoz az életszakaszhoz hasonlatos amiben lehetőséget kaptam évekig elidőzni.
Az én személyes telemet az évek óta tartó alváshiány és a kétségbeesett próbálkozások sokasága jellemezte, amelyben minden szándékommal azon igyekeztem, hogy megjavítsam magamban ezt a kimerültséget, ami felhalmozódott bennem. Szétválasztottam a testem önmagam megtapasztalásától. Úgy ítéltem, hogy “van testem” nem pedig úgy, hogy “én vagyok a testem”.
Évek óta próbálom megérteni az érzést, miszerint “eltűnni látszom”. A megértés ebben a szétszóródott állapotban akkor érkezett el hozzám, mikor elkezdtem végre újra átaludni az éjszakákat.
Mert mikor átaludtam egy éjszakát, a belőle származó energia többletet úgy éltem meg, hogy ihletet kaptam. Milyen nagyon szerettem volna megkapaszkodni ezekben az érzésekben! Mert ezek jelezték nekem, hogy a dolgok változnak! Azonban azt is tapasztaltam, hogy mindig van egy visszaesés és ez olyan sokáig elbátortalanított.
Aztán felfedeztem a ciklikusságot ezekben a tapasztalásokban és ez erőt adott arra, hogy felhasználjam a korábbi évadjaimban összegyűjtött erőforrásaim és megéljem vagy ha kell átadjam magam az életemben felmerülő kihívások tanításainak. Ezekben az időkben mindennél fontosabb volt számomra a nyugalom a csendes jelenlét megtapasztalása. Meg kellett tanulnom lelassítani ahhoz, hogy észre vegyem azt, hogy a folyamatban amiben úgy látszik, hogy nem történik semmi sem, valahogy minden szükséges megvalósul. Megtanultam észre venni és vállalni a szükségleteim. Volt, hogy egyszerre volt jelen a keserű megfagyás élménye a mélységekbe nyúló tápláló teremtésbe való erőforrásaimhoz való nyújtózással.
Aztán egyszercsak jött egy reggel amikor befordult a tavasz a sarkon, stílusosan ékesítve magát minden melegségével, ragyogó színeivel és madárdalával. Áldom a reggeleket, mikor teljes természetességgel felébred bennem a remény és a képesség, amivel párhuzamot vonok a külső megjelenések és a belső megtapasztalások között.
Olyan sokáig tartott bennem a vágyakozás miszerint szerettem volna kikapaszkodni és soha el nem engedni azokat a jó érzéseket, amelyet egy pihentető és zavartalan éjszakai alvás hoz magával. Egyenes út akartam lenni a tavasz felé. Sokkal elegánsabban és felkészültebben megélni az elmúlt évek kihívásait.
Aztán megtanultam újra felfedezni és értékelni azt amim van. Kíváncsi érdeklődéssel fordulni afelé aki vagyok, akivé válok nap mint nap!
A hideg zuhanyokkal kezdődött számomra a fagyos belső állapotaimból való oldódás. Az álmok és a látomások újra előbukkannak. Elkezdtem látni a lehetőséget a kihívásokban. Elkezdtem megengedni magamnak, hogy újra álmodozzak és azokat a megvalósulni kívánó látomásokat hívjam csak életre, amelyek igazán örömöt keltenek bennem.
Csodálatos érzés újra megtapasztalni ezt a folyamatot ahogy az életöröm visszatér a testembe és láthatatlanul a mindennapi megéléseimbe szivárog. Akár a meleg nappalok és a fagyos éjszakák a természetben. Néha olyan érzés számomra megtapasztalni ezeket a várva várt örömteli pillanatokat, – mikor már nem a kialvatlan éjszakák elnyűtt ábrázata bámul rám vissza a tükörből, – mint az édes olvadó víz szabad áramlása, az új kezdte küszöbén.
Olyan érzés mintha kicsit felrobbannék, akár az olvadó jég amikor a nap rásüt, mikor az emlékezés átjárja a testemet, milyen jó is élni! Szeretve lenni! És ez csodálatos érzés!
Még most is megesik, hogy az olvadást újabb lefagyás követ. Mikor elemi erővel tör ki belőlem, egy dühroham vagy egy szűnni nem akaró zokogás a legváratlanabb pillanatokban. Mintha ugratás lett volna az egész. Mintha lehetetlen lenne az, hogy megtapasztaljam azt a valóságot, amiben úgy reménykedtem.
Természetesen bárki, aki többet élt, mint egy év az északi féltekén tudja, hogy semmi sem állandó. Minden ciklikus, az állandóság a folyamatos változásban van. Tehát bárkinek, akinek ezt hallania kell, legyen ez a remény üzenete. Annak a felismerésnek az igazsága, miszerint a ciklus fagyástól az olvadásig tartó szakasza nem hátrafelé mozgás, hanem titrálás, amely lehetővé teszi számunkra hogy összegyűjtsük a készleteink.
A napokban egy elkeseredett szülő arra hívta fel a figyelmem, hogy azért betegek olyan sokat és olyan gyakran a gyerekeink mert manapság nincsen elég hideg a télen. Ez a betegségérzetben való áldozat szerep akkor igazán letaglózó, mikor nem veszük észre az életünkben megvalósuló ciklikusságot.
Valóban a fagy tisztázza, mindazt amibe energiát fektettünk a tél folyamán. Azt, hogy ne hagyjuk magunk mögött a bölcsességet amire a személyes tapasztalásainkban teszünk szert a nagy rohanásunkban miszerint igyekszünk amint lehet elhagyni a számunkra kellemetlen helyzeteket.
Amikor jön az olvadás – legyen az külső vagy belső -, lehetőségünk van a saját forrásainkban megmerítkezni és bátran beleállni a kihívásba miszerint elkezdjük vállalni a magunk igazát. Csepergő esőben és ellenszélben virágozni, megalkotva egy sziromnyi szépség szigetet ahol és amikor csak lehetőségünk van rá. Ez a szépség aztán metaforikus sziruppá válhat, amelyben jelen lesz mindannak az eszenciája ami számunkra visszahozta az édesség érzetét. Amely aztán minden tudatos jövőbeli cselekedetünkbe integrálódik és kiegészíti azt, gyógyírt hozva mindazoknak akiknek szüksége van rá.
Széles mosollyal a szívemben – a lényem teljességében érzett hálával – szeretettel és szerelemmel ajánlom ezt az írásom neked kedvesem aki mindig és mindenkor mellettem állsz. Köszönöm!
Az egyik kedvenc távol keleti történetem egy mesterről szól akinek az érkezését már alig várják egy faluban. Mikor megérkezik a gyerekek körbe táncolják, az emberek mosolyognak és étellel és hellyel kínálják. Majd elé járulnak és mindenki elmondja miben kérik a gyógyító mester segítségét. Híre a falu végében élő asszonyhoz is elér, aki egyedül él és nyomorúságban. Mikor a mester útjára indul az ő háza előtt is elsétál. Az asszony kint ül a háza előtti padon és már alig várja hogy megszólítsa a mestert: “Hallottam a sok csodálatos gyógyulásról ami a te érdemed! Kérlek gyógyíts meg engem is!”
A mester kedvesen felé fordul és így szól: “Mit tanultál a betegségedtől?”
Erre az asszony felháborodik: “Mégis mit tanulhattam volna? Hiszen szegény vagyok, nyomorék vagyok, itt élek a falu szélén, mert olyan csúnya vagyok a betegségemtől hogy az emberek elkerülnek és a gyerekek félnek tőlem! Mégis mit tanulhattam volna?”
A mester mindezt hallván lehajtja a fejét és csak hallgat. Majd az asszonyra néz és így szól: “Nem tudlak meggyógyítani.”
Az asszony nem hisz a fülének és magából kikelve így kiabál: “Mégis miért nem?”
“Mert-“…-feleli a mester “…nem tanultál semmit a betegségedből. Mindennek oka és célja van, nem vehetem el tőled azt amitől a legtöbbet kaphatod.”
Ez a történet mindig elgondolkoztat mikor beteg vagyok és a gyógyulás csak nem jön. Mi az amit még tanulnom kell? Hol van elrejtve az áldás ebben a helyzetben?
A népmesékhez hasonlóan gyakorlásunkban mi is három segítővel indulunk el az igazságkeresés ösvényén. Ezek az Ashtanga Vinyásza Jóga pillérei. Együttes használatukat Tristána módszernek nevezzük.
Építőelemei: a légzés, a tekintetirányok és a belső zárak.
Alkalmazásuk a következőképpen történik: figyelmünkkel követjük a légzést, minden mozdulatnál használunk egy tekintetirányt mellyel az áramló légzésben lévő figyelmet koncentráljuk, egy pillanatra lehorgonyozzuk. Mindeközben tudatosítjuk magunkban azokat az érzeteket amelyek a gát-a köldöktájék- és a torok-ban képződnek. Ezen érzetek összessége segít a belső zárak használatának tudatosításában.
A tristána módszer használatával a test könnyűvé válik.
Hogy mi jön ez után?
Azt a saját gyakorlásodban leled! Gyakorolj minden nap!
viktoria maczo 