Mandulatej házilag

Sziasztok!

Ez alkalommal szeretném megosztani veletek, hogyan kell házilag mandulatejet készíteni. Nagyon könnyű elkészíteni és ezerszer jobb mint ami a boltban kapható! A mandulatejet nem kell feltétlenül hűtened így könynedén utazhatsz is vele. Tökéletesen jó és finom szobahőmérsékleten. A laktózérzékenyek számára is fogyasztható, és glutént sem tartalmaz.

Hozzávalók:
deciliterenként (használj szűrt vizet vagy forrásvizet!)
10-12 szem mandula

ami a szűrés után visszamaradt

Áztasd be a mandulát egy éjszakára vagyis legalább 8-10 órára. (Egyes források szerint ha tudod akár áztathatod 48 órát is, ebben az esetben 12 óránként cseréld a vizét.) Másnap reggel késsel könnyedén le tudod majd húzni a mandula héját. Ez után tedd egy befőttes üvegbe és önts egy kevés vizet rá, épp annyit, hogy botmixerrel elkezd tudni összetörni. Én azért használok ilyenkor kevés vizet, mert azt tapsztalom, hogy így apróbra, finomabbra töri a gép. Aztán ha megvagy lassan adagold hozzá azt a mennyiségű vizet amennyit a mandulaszemeid alapján kiszámoltál. (elsőre ne csinálj túl nagy mennyiséget, majd akkor, ha belejössz a mandula pucolásba! 🙂

Ezután szürd le finom lukacsos szűrőn. Ami visszamarad abból készíthetsz mandula krémet, nekem a kedvencem ehhez: fokhagyma, kapor, só, bors (frissen őrölve). Kenheted piritósra vagy friss császár zsemlére és tehetsz még rá modzarella sajtot, tudod azt a faját ami vizben van és olyan puha! Nekem most ez a sláger!

A mandulatejet felhasználhatod smoothie-ba, vagyis készíthetsz belőle pl. banános, maca poros smoothie-t, (a maca gyökérről írtam itt) vagy teheted kávéba is!

A mandulatej tápanyagtartalma:
A mandulatejben található fehérje, réz, vas, cink, kalcium, magnézium valamint a B-vitaminok és az E-vitamin kiegyensúlyozzák az esetleges tápanyaghiányt, amitől a töredező haj egészségessé válik és a gyenge körmök megerősödnek. Az olajos mag telítetlen zsírsavakban, élelmi rostokban is gazdag.

A mandulatej további előnyei:

A mandula több szempontból is jótékonyan hat egészségünkre: csökkenti az arthritis és a csontritkulás veszélyét, valamint erősíti az immunrendszeredet. Véd a cukorbetegségtől, ráadásul a karcsúsodásban is segít. Bár a mandulatej nem tartalmaz annyi kalciumot, mint a tehéntej, az ajánlott napi mennyiség 30%-a található meg benne, míg D-vitaminból ez az arány 25% így is erősíti a hajat, és a körmöt, csontokat és a fogakat. 

A mandulatejben nincs koleszterin (csökkenti a koleszterinszintet) és telített zsír. Kevés benne a nátrium, viszont tartalmaz egészséges zsírokat (pl. omega-3 zsírsavat), amik segítenek megelőzni a magas vérnyomást és szívbetegségeket. A mandulatejnek magas a B-vitamin tartalma, gazdag vasban és riboflavonban, melyek fontosak az izmok növekedéséhez és gyógyulásához. 

A mandulatejben lévő E-vitamin antioxidáns hatásának köszönhetően védi a sejteket a szabad gyökök káros hatásától, bőrünk frissebbé, ragyogóbbá válik.(szervezetünk csak csekély mennyiségben képes antioxidánsokat termelni, fontos, hogy a táplálkozással vigyük be őket: például magas E-vitamintartalmú élelmiszerek formájában!) 

A mandulatej (adalékanyagok nélkül) nem tartalmaz sok szénhidrátot, ami azt jelenti, hogy nem fogja jelentősen növelni a vércukorszintedet, így csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A tested a benne található szénhidrátokat energiaként fogja felhasználni, a cukor nem zsírként fog raktározódni.

Próbáld ki, és felejtsd el a boldban kapható magtejeket! Készítsd azt frissen magadnak!
Szép napot!
Viki

Aditya Hridayam

Az Aditya Hridayam az a mantra amit a Napüdvözlet gyakorlása alatt szoktam énekelni nektek. Azt tartják erről a mantráról, hogy az aki legalább egyszer hallotta elindul benne egy olyan folyamat amelyben megszabadul minden félelmétől.

Ez a mantra a Napistennek Adityának szól és a leghíresebb éneke a Rámayánának. A történet szerint nagy csata zajlik Ráma és Rávana között. Ráma akinek a nyilai ugyan újra és újra célt találnak és Rávana fejét szegik, mégsem veszik annak életét mert Rávana feje mindannyiszor visszanő. Ami mint kiderül azért történik így mert Rávana felesége Mandodari aki valójában egy pativrata vagyis egy tiszta lelkű nő aki védelmező erőtérrel veszi körül férjét és ez Rávanát halhatatlanná teszi. Ráma tehát gondolkodóba esik, hogy mit is tehetne Rávana legyőzése érdekében, amikor Agastya a nagy bölcs a segítségére siet és megtanítja neki az Aditya Hridayamot. Elmondja Rámának, hogy mielőtt felhúzná az íjját és azt Rávana felé irányítaná előtte énekelje el a nagy erejű mantrát az Aditya Hridayamot, ami megszünteti Mandordari védelmét és sebezhetővé teszi Rávanát. Így is tesz Ráma és a mantra hatására olyan magas szintű szellemi koncentrációra és érzelmi összeszedettségre tesz szert, hogy aztán könnyűszerrel legyőzi nyilaival Rávanát.

A mantra a fent említett áldásos hatása mellett, vagyis amellett, hogy elindít a félelemnélküliség útján, segít abban is, hogy megszabaduljunk minden félreértésünktől, fájdalmunktól, negatív energiáinktól és hosszú és egészséges életre tegyünk szert. A mantra szerint a napisten 7 zöld ló húzta hintón érkezik hajnalban és elpusztít minden sötétséget és hideget és helyette fényt, meleget és boldogságot teremt.

A mantra további elemzéséről hallhatsz majd a Képzésen ami szeptemberben indul.

Ha szertnél a mantrával együtt gyakorolni a reggeli Napüdvözleteid megtalálod azt az Inspiráció Rádióban ehhez kattints ide.

Jó Napüdvözlést!
Om shanti, shanti, shanti.

Viki

Nyári Szemlélődés Gyakorlatok

Megkezdődött a nyár második fele annak minden szépségével és egyre fokozódó tüzes energiáival! Ilyenkor a fizikai gyakorlás mellett jó, ha az ember tudatosan beiktat olyan szellemi gyakorlatokat is amelyek nyugtatólag, hűtőleg hatnak az elmére. Ezeknek a gyakorlatoknak az elvégzéséhez nem kell semmi különösebb beavatás, vagy tréning hiszen meglátod majd, hogy ezek a gyakorlatok valójában a részei a természet közelében élő ember mindennapjainak.

Az Ashtanga jóga rendszere nagy hangsúlyt fektet az összeszedettség megteremtésére, vagyis a koncentráció edzésére. Ennek érdekében használjuk a dhristiket a tekintet irányokat minden egyes ászanában a gyakorlásunk során. A gyakorlásunk eredményeként javuló koncentrációs készségünknek azonban nem elsősorban a jógaszőnyegen vesszük a hasznát, hanem mindennapi életünkben, hiszen a valódi gyakorlás itt -vagyis a szőnyegen túl- kezdődik.

Tapasztalatom szerint jó is, ha az ember nem kötődik annyira a szőnyegen elért eredményeihez és nem téveszti össze az eszközt a céllal. Vagyis nem tulajdonít túl nagy jelentőséget annak, hogy milyen hajlékony vagy épp milyen kötött, hogy tud-e fejen állni vagy sem. Sokkal fontosabb az, hogy mennyi figyelmet és kedvességet, türelmet és szeretetet vagyunk képesek mindennapos cselekedeteinkbe belevinni. Gyakorlásunk sikeressége véleményem szerint ebben nyilvánul meg.

Így tehát arra invitállak most, hogy hagyd el kicsit a szőnyeget és próbálj ki néhány gyakorlatot a következőek közül!

A koncentráció az egyhegyűség gyakorlata, vagyis a magunkba szállás és elmerülés gyakorlata a relaxáció és a meditatív állapot megteremtése sok esetben megfelelő hátteret és eszközöket kíván. Legalábbis a legtöbb jógaórán, könyvben vagy ezekkel a témákkal foglalkozó előadásokon és képzéseken ezt halljuk. De mindez csak az elme félrevezetése, hiszen valójában nem kell semmi más hozzá csak a természet!

Feküdj ki a csillagos ég alá és bámuld a csillagokat, vagy a kék égen átúszó bárányfelhőket, vagy egyszerűen csak menj ki a szabadba és figyeld a körülötted lévő környezet változásait, a fényeket, a színeket, a hangokat. Figyeld meg hogyan változik a környezeted az évszakokkal, figyeld meg hogyan változnak a hely energiái a napszakok változásával. Ehhez nem kell feltétlenül leülnöd, gyertyát gyújtanod, meditációs párnát vásárolnod! Tanulj meg figyelni és meglátod hirtelen kitágul a világ benned és körülötted!

… a cikk folytatása következik! Addig is jó szemlélődést!

Guru Purnima

Guru Purnima a neve annak az Indiai fesztiválnapnak ami mindig Július hónap teliholdjának (purnima) idején, (idén Július 9-én) van tartva.  Ezt az ünnepet a spirituális tanítóknak szenteljük és arra szolgál, hogy a hálás tanítványok kifejezhessék tiszteletüket és nagyrabecsülésüket mestereik felé.

A fesztivál főszertartása a Guru Puja azaz a Guru szertartás. A “guru” kifejezés valójában egy elképzelés, amit meg kell, hogy értsünk mi nyugati emberek. A guru szó egy szanszkrit szóösszetétel, gu=sötétség és félreértés, ru=negatív aspektusok kimozdítója, így tehát a guru egy olyan személy aki kimozdít a sötétségből és eltávolítja a zavaró tényezőket a megértésünkből. A guru sokféle lehet, van olyan guru aki az alapokra tanít, ő a siksa guru aki lehet spirituálisan ugyanazon a szinten mint a tanítványai, csupán annyiban különbözik tőlük, hogy több elméleti tudással rendelkezik. A diksa guru az a guru aki képes beavatást adni egy mantra- vagy egy meditációs gyakorlatba. A diksa guru képes egy bizonyos élő energiát és megértést átadni ebből kifolyólag és szükségszerűen ő már magasabb szinten kell, hogy álljon a tanítványainál. Végül a sat guru egy olyan guru aki elérte annak az ösvénynek a célját, amelyen a tanítvány is jár. A sat guru akkor is tudja támogatni és pozitívan befolyásolni a tanítványi életét ha nincs fizikailag jelen.

Mi Ashtangik ezen a napon Guruji-re (Pattabhi Jois-ra) gondolunk: a jószívűségére, az inspiráló erejére és az igyekezetére ami egészen fiatal kora óta arra összönözte, hogy a jóga útját járja, illetve megkeresse és kidolgozza a saját módszerét. Tradíciónálisan nem gyakorlunk teliholdkor, és most vasárnap a pihenőnap ünneppé is válik, amikor is megállhatunk egy pillanatra és elrebeghetjük a saját szavainkkal megfogalmazott köszönetünket azokért a mesterekért akik az életünkben idáig támogattak minket.

Azt is mondják a bölcsesség őrző tradíciók, hogy az első guru maga az Édesanya, és én személy szerint nagyon szeretem Édesanyám és a női vonal generációit is belevonni a gurukért folytatott hála imáimba.

Sőt mi több idén egy kedves ötlet talált meg újra, ami évekkel ezelőtt nagyon sokat segített nekem abban, hogy feldolgozzak egy személyes veszteséget és ez a Hála Napló írása. Minden nap lejegyzem miért vagyok hálás, és ebbe a naplóba csak hálamondatokat írok.

A Jóga tradícióban Guru Purnima az a nap amikor Shiva Adi Guru-vá vált vagyis az első, a legfelsőbb guruvá. A történet úgy szól, hogy több mint 15000 évvel ezelőtt egy jógi jelent meg a Himalája felsőbb régióiban. Nem tudta senki, hogy honnan jött, de a jelenléte olyan rendkívüli volt, hogy az emberek összegyűltek körülötte. Pedig az élet semmi jelét sem mutatta. Szikla szilárdan ült meditációs pózában és ha ez még nem lenne elég különös, időről-időre egy könnycsepp jelent meg a szemében és folyt végig, rezzenéstelen arcán. Az embereket először vonzotta a különös jelenség, de idővel elvesztették az érdeklődésüket és elszállingóztak, csupán hét maradt jelen. Amikor a meditáló kinyitotta a szemét, ők próbáltak kapcsolatot teremteni vele és megérteni miért van itt és mit csinál. De ő úgy tett, mintha észre sem venné őket, azonban ez a hét nem tágított. Végül megadta magát a meditáló jógi, és elmagyarázott nekik egy egyszerű technikát, majd újra lehunyta szemeit. A hét jelenlévő tehát elkezdett gyakorolni. A napokból hetek, a hetekből hónapok, a hónapokból évek lettek, de a hét tanítvány egy nap sem mulasztotta el a gyakorlatait. A monda szerint 84 év szádana (gyakorlás) után a nyári napforduló napján, a meditáló jógi újra kinyitotta a szemét és tanítványaira nézett. Amitől mind a hét ragyogni kezdett és a tudatuk összekapcsolódott mesterükével. Ettől a pillanattól kezdve a mester nem tudta már nem tudomásul venni őket. A következő telihold napján tehát, dél felé fordult és felvállalta, hogy a Guruja lesz ennek a hétnek, vagyis a sötétségből a fény felé vezeti őket. Így vált Shiva, az Adi jógi (az Első Jógi) Adi Guruvá, vagyis a Legfelsőbb Guruvá. Ebből a hét tanítványból lett aztán a saptarishi vagyis a hét bölcs, aki elvitte a tudást a világ minden pontjára. 
A hét bölcs jelképezi azt a hét különböző princípiumot amelyet ebbe a hét különböző tanítványba plántált Shiva.

Én nagyon szeretem ezt az ünnepet! Tarts velem, te is ünnepeld meg a Guru Purnimát! Kezdj el írni te is hála naplót, állj meg egy pillanatra mostantól minden nap, és adj hálát mindenért amid van: minden tanításért, minden feladatért, minden nehézségért, és minden örömteli pillanatért!

Csodás Guru Purnimát!
Szép Vasárnapot!
Viki

Kapu egy új világ felé

irasokez a cikk elérhető audio formátumban az Inspiráció Rádióban: itt

Kevesebb félelemmel és több őszinte kíváncsisággal munkálkodom azokon a dolgokon az életemben amik igazán számítanak nekem. Teljes tudatossággal megállok egy kicsit belső viharaimban, és engedem azt, hogy tépázzanak. Szembenézek belső démonaimmal és újra és újra belépek a vihar közepén lévő örvénybe. Ebben a regressziós munkában kezdtem el látni a külső megnyilvánulások mögötti mintázatokat. Ígyhát elkezdtem tudatosan együtt áramolni azokkal a finom energiákkal amelyek meghatározzák azt, mit és mennyit végezhetek el a kiszabott feladataimból egy nap. A gyógyulás és az integritás terében időzöm. A megértés és az átalakulás folyamata amit most megélek megrendítően fájdalmas és csodálatosan felemelő. Számtalan felébredéssel, kijózanodással majd újabb lelkes belemerüléssel tarkított.

Egy teljesen új és teljesen más jellegű időszámítás szerint élem a napjaim. Már nem számít az, hogy mikor leszek kész csupán az, hogy türelemmel és szeretettel ott lehessek és abban ahol és amiben lennem kell. Igyekszem odafigyelni a külső és a belső jelekre és jelzésekre: az iránymutatókra és a szükséges irányváltásokra, amelyek sokszor a legváratlanabb időpontban, a legésszerűtlenebb tanácsokkal látnak el és persze amelyek mindig visszaigazolják önmaguk később értelmet adva a sejtésnek. Ezért mondom azt, hogy már nem a lineáris és logikus elveket követem munkám kibontakoztatásában. Nem akkor írok, amikor kell, hanem akkor amikor muszáj – vagyis amikor a bennem élő kreatív szellem megnyilvánulásra vágyik – ezért is hallgattam el a hónap írásaival egy időre.

  Az elmúlt hónapokban több tréningen is részt vettem. Bővítettem a tudásom a jóga terápiás alkalmazásának körében, előadásokat hallgattam arról, hogyan hangoljuk a gyakorlásunk a belső folyamatainkat megtámogatva. Mindez arra késztetett, hogy belefogjak abba, hogy átnézzem és újra rendszerezzem mindazt amit az elmúlt húsz évben tanultam: kezdve a térrendezés művészetével, folytatva a virágterápiával és lélekgyógyászattal. Az asztrológiai és csillagászati valamint karakterológiai ismeretekkel és különböző vallásfilozófiák tanulmányozásával. A fizikai testten való munkálkodás és terápia különböző eszközeivel: mint például a masszázs technika, vagy az Arcdiagnosztika amit Új-Zélandon sajátítottam el, vagy azok az egyéb finom energiákat megmozgató és rendező módszerek amelyek életem szerves részévé és segítőivé váltak ebben a két évtizedben.

A most megélt folyamat nagyon hasonló ahhoz a két évvel ezelőttihez, amikor a naplóimat rendeztem és a bennük lévő bölcsességet desztiláltam le. A különbség azonban az, hogy ezúttal eldöntöttem, hogy ebben is elhagyom a rám jellemző szisztematikusságot és ésszerűséget. Engedem, hogy a körülöttem és bennem munkálkodó segítő energiák irányítsanak.

Most nem válaszokat keresek, hanem igyekszem jól megfogalmazni a kérdéseimet. Egy füzetet is szenteltem ennek a felszabadító belső folyamatnak a megtámogatására, amibe csak kérdéseket írok. Igyekszem szabadjára engedni a kíváncsiságom, a számtalan témába szerte ágazó érdeklődésem, a bennem működő és kinyilatkoztatásra vágyó női energiáim, amiket mindezidáig szabályokkal és belső fegyelemmel próbáltam megzabolázni. Igyekszem megtalálni azt a nyitottságot ami elvezethet belső folyamataim elfogadásához. Míg a férfi útja a megvilágosodás kutatásában az analízis, addig a nőé a hála, a befogadás és a feloldódás. Míg a férfi hajtóereje a válaszok felkutatása addig a nő megelégszik a sejtéssel. A nő kecses és észrevétlen akár a nyári szellő, a férfi pedig igyekszik nyomot hagyni maga után. De miért is ne lehetnénk mások?

Miért ne engedhetnénk magunkat elveszni belső labirintusainkban?

Elveszni annyi, mint az első lépés afelé, hogy újra megtalálhassuk önmagunk egy új minőségben. A káosz a velejárója a bennünk születő új lehetőségek harmóniájának. Ami épp azért értékes olyan nagyon, mert a miénk: a mi megélésünkből, a mi tapasztalatunkból fakadó sajátságos bölcsesség.

Női eszenciám követve megint visszahúzódásra készülök. Pár hónapos visszavonulásra. Arra, hogy ezt az időt azzal tölthessem, hogy engedjem magam megélni olyannak amilyen vagyok. Hogy engedjem kifejezésre jutni a lefolytott szenvedélyem és lendületem: az örömöm, a táncom, a dalom, a művészetem. Helyet kívánok adni az árnyékaimnak a hiányosságaimnak, a félelmeimnek, hogy megismerhessem, megszelídíthessem és elengedhessem őket. Legalább egy részük! Elhallgatok és fülelek, hogy meghalljam a belső ritmusom ami mindig nagyon tisztán és érthetően jelzi azt ki is vagyok én, és merre kell tartanom. Igyekszem a megéléseimen át nyitó formulákat teremteni és újabb állarcokat elhagyni.

Ehhez a belső munkához szolgálnak inspirációként azok a tanáraim, akik maguk is ezt teszik. Akik saját példájukkal mutatják az emberi lét csodálatos drámáját, hogy a mindannyiunk által áhitott tökély egyszerűen nem létezik. Hogy az út végét sejtető abszulútumok egyszerűen mind délibábok.

Valójában nincsenek szentek és megvilágosodottak abban a formában ahogy eddig hittem őket, és ez a felismerés végtelen szabadságérzettel tölti el örökösen tanulni és fejlődni vágyó kutató szellemem. A “fent” épp oly átmeneti, mint a “lent”. Hibáink épp oly átmenetiek, mint erényeink. Az ebben a világban tapasztalható egyensúly a dinamika maga. Nem a fekete és fehér, az igen és nem – vagyis a dualitás világát éljük hanem a szent háromságét magáét. Végre nyílvánvalóvá vált számomra, hogy a kettő közt mindig ott van a harmadik! A harmadik erő ami a mozgás, az áramlás, az élet maga. A szent lélekzet amely mindannyiunkat áthat és összeköt.

A mozgás az egyetlen igazság. A mozgás ami a harmónia megnyílvánulása amelyben egyszerre van jelen a bánat és az öröm, a kiáradás és a visszahúzódás. Ebben a felismerésben azonban benne van az is, hogy minden tökély pillanat egy kis halál is egyben – legyen az akár magasztos, vagy kínokkal teli.

Mindannyiunknak két tökéletes lélekzet adatott: az első belégzés mikor megszületünk és az utolsó kilégzés mikor magunk mögött hagyjuk ezt a tapasztalást, ezt a világot.

Te vajon milyenné teszed a kettő között kitöltendő lélegzetek minőségét?

Örömteli meglepetésekkel fűszerezett felsóhajtásokat, a teljes elfogadás és belemerülés vágyával átitatott tartalmas belégzéseket és a szükségtelent, megértő szeretettel elengedő kilégzéseket kívánok a következő találkozónkig!

Szeretettel:
Viki

Lótusz születés

Sziasztok!

Maradjunk még a női témáknál és a női könyveknél. A szülés és a születés témakörébe szeretnélek téged kalauzolni ezúttal. Én magam még nem szültem, de ahogy mindenki akinek lehetősége van ezt a cikket olvasni legyen az férfi vagy nő, én is megszülettem egyszer. Vagyis a szülés nem csak a nőkre tartozik. Az, hogyan születik meg egy gyermek nagy hatással lesz az elkövetkezendő életére, a kapcsolataira nemcsak a szüleivel, a testvéreivel, hanem a barátaival és későbbi kapcsolataiban.

Nem véletlen, hogy olyan sok nőt érdekel a jóga, a spirituális út, a tudatosodás. Tudatosnak lenni egyet jelent a felelőségvállalással, azzal, hogy ha nehéz is kijárjuk és megjárjuk a járatlan utakat. Felfedezünk, megismerünk, kísérletezünk.

Ez a téma azért is érint meg olyan nagyon, mert úgy érzem mindannyian egy folyamatos születésben vagyunk. Mindannyian, akik tudatosan keresnek, kíváncsian kutatnak az igazság, saját belső igazságuk megismerése után.

Véleményem szerint azért van annyi probléma a női szervek körül, a fogamzás, vagy akár a társkeresés terén, mert mindez arra a fontos szükségletre kíván ráébreszteni minket kollektívát és egyeneket, hogy lássuk meg, fogadjuk el és gyógyítsuk be azokat a vélt és valós sérelmeket amelyeket a saját születésünk és születési traumánk keltett. Hacsak nem voltunk olyan szerencsések, hogy mi magunk is Lótusz születésben részesülhettünk.

Ina May Gaskin: Útmutató a szüléshez című könyvét ajánlom minden nőnek, leendő Édesanyának, vagy már gyakorló Édesanyának. Ina May Gaskin, a világ legismertebb hivatásos bábája a hetvenes évek elején alapította meg férjével és kétszázötven társával a modern bábaság bölcsőjének számító legendás, Tennessee állambeli Farmot. A nagyrészt önellátó gazdálkodást folytató közösséget bábaközpontja tette világhírűvé, ahová külföldről is érkeznek nők, hogy gyermeküket művi beavatkozás nélkül, támogató környezetben hozzák világra.
A könyv első részében az anyák által elmesélt szüléstörténeteket a szerző kommentárjai követik, amelyek laikusok és szakemberek számára is nélkülözhetetlen gyakorlati útmutatóvá és lebilincselő olvasmánnyá teszik a kötetet. Gaskin nézeteinek kiindulópontja az, hogy a nők testi és lelki képességei tökéletesen alkalmassá teszik őket a természetes szülésre, ezért támogatni kell őket abban, hogy e képességükkel tudatos módon éljenek.

A természetes szülés és születés témában elmélyülve jutottam el az On The Spot című sorozathoz a YouTube-on. Ennek a sorozatnak a Balin készült epizódját (On The Spot – 9 hónap alatt a Föld körül – Robin Lim) kifejezetten és nagy szeretettel ajánlom, ha még nem láttad volna.

Ebben szó esik többek között arról is, hogy mi is az a Lótusz születés. És emellett engem mélyen érintett és inspirált az az elhivatottság amit a filmben megszólaló bába tanusít és a történetek, amiket elmesél.

Legyen Ina May Gaskin könyve és ez a téma a nyári könyvajánlóm végén, ízlelgessük a születés az újjászületés témakörét hölgyeim!

Szeptemberben találkozunk!
Szép nyarat!
Viki

A nyár ajándéka

Sziasztok!


Képzeljétek csak ma reggel a piacon a zöldséges tagadhatatalan igazsággal szembesített!  Azzal, hogy “hát akkor kell csinálni amikor van!” Én péntekre terveztem, na de így legalább ez is megvan!

Ti főztetek már barack lekvárt idén? Ha nem itt a recept!

Jó lekvárfőzést! Engem is azzal inspirált az árus, hogy majd áldani fogom a nevét, mikor télen előveszem a palacsintához! Honnét tudta, hogy ez a kedvencem?

Szép Napot!
Viki

Lángos

Ez az a legjobb lángos recept, amit valaha próbáltam!

Hozzávalók:

fél kiló liszt
5 dkg élesztő
1 tojás
1 kis kanál só
2 kicsi kefír

(Megjegyzem itt, hogy a fenti mennyiségnek a fele is rengeteg! Ha nem 4 tagú családra főzöl, elsőre csak a felét készítsd el! Ha felezel, az egy tojás úgyis marad!)

A hozzávalókat tálba teszem és fakanállal összedolgozom. Majd, figyelj itt jön a trükk; kiolajozott zacskóba teszem, lazán összekötöm a tetejét és aztán egy műanyag edénybe teszem és azt be a hűtőbe. Én sokszor hajnalban elkészítem a tésztát, a reggel 7-es órám előtt és mikor hazaérek addigra pihen vagy 6 órát és lehet is sütni. Kinyújtom, szaggatom és sütöm.

Egy elöbbi cikkben leírt szezámsóval, tejföllel és a kertből szedett petrezselyemmel megszórva tálaltam!

FINCSI! Próbáld ki mindenképp!
Jó étvégyat!
Viki

Három regény a női útkeresők ösvényén

Sziasztok!

Folytatom a női könyvek ajánlásaim három olyan regénnyel, amely mind a maga nemében egyedülálló és különleges.

Marion Yimmer Bradley: Avalon ködbe vész című könyve redkívül szokatlan, meghökkentő és magával ragadó módon értelmezi az Arthur-mondakört, amely számtalan feldolgozásban látott már napvilágot. Ez a könyv abban különbözik az eddigiektől, hogy a női szemszögböl meséli el a történetet. Főszereplői az ősi, druida természetvallás “felvilágosult” gondolkodású papnői és Arthur félénk, korlátolt felesége, aki a katolicizmus fogságában vergődik. A sodró lendületű, sok szálból szőtt mese kibontakozása közben tanúi lehetünk, amint a pogány természetistennő kultusza átadja helyét a keresztény szertartásoknak. Bradley történetében ennek a folyamatnak a jelképe Avalon, a druida papnők szent szigete, ahol a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik, szinte egymásba olvad.

Nagyon vastag könyv! Nekem is volt vagy egy hónap míg kiolvastam, pedig gyorsan olvasok. Ez azért is volt jó, mert minden nap olvastam kicsit, és a történet így teljesen magával ragadott és belém ivódott. A könyvből film is készült, amit én a könyv olvasása előtt vagy 5 évvel láttam. Azt is ajánlom!

Taisha Abelar: Absztrakt repülés ha vastagságba nézzük az előbbi könyvhöz képest ez csak egy rövid kis vékony könyv, azonban annál tartalmasabb. Ezt a könyvet angolul olvastam (The Sorcerers Crossing: A Woman’s Journey), még Új-Zélandon, aztán mikor haza felé tartottam elajándékoztam, mert ez egy ilyen könyv! Szerintem minden nőnek olvasnia kell. Aztán kis nyomozással sikerült megvenni magyarul is. (A Püski Kiadó gondozásában jelent meg) Kíváncsi voltam, hogy milyen a fordítás, és szerettem volna újra elolvasni.

Taisha Abelar egyik tagja a három nőből álló csoportnak, amelyet Don Juan Matus irányításával néhány mexikói varázsló alaposan kiképzett. Carlos Casteneda Don Juan tanításait még huszas éveim elején olvastam és mikor belefutottam Taisha Abelar könyvébe izgatottan kezdtem neki az olvasásnak, mert emlkészem, hogy tetszett Carlos Casteneda könyve, de mégsem ragadott annyira magával, hogy több könyvet is elolvassak azon kívül.

Az Absztrakt repülésben Taisha Abelar elmeséli a mexikói utazása sororán szerzett élményeit. Mesél arról a varázslócsoportról akik szigorú fizikai és szellemi tréningnek vetik őt alá, abból a célból, hogy megtörjék a mindennapi észelés korlátait. Ennek a beavatásnak a részletes leírása ez a könyv. A felelőségtudat ébredésének és a félelmekkel való szembenézés olyan praktikus értelmét tárja fel, amivel egy női varázslónak szembe kell néznie. Egy felbecsülhetetlen kézikönyv és antropológiai mű, ugyanakkor a női szellemiség ébredésének és fejlődésének egy rendkívüli beszámolója.

Amúgy ha már ennél a könyvnél tartunk, nemsokkal azután, hogy ezt sikerült megvennem egy másik könyvbe is belefutottam, amit egyszerűen nem tudtam letenni a könyvesboltban, így kénytelen voltam megvenni. A címe: A Nagual nyomában: A Castaneda-klán megidézése. Ezt a könyvet Püski Irén és István szerkesztette. Bevallásuk szerint már vagy húsz éve dolgoznak a könyvön abból a célból, hogy megosszák a Castaneda könyvekből kijegyzetelt fontos mondanivalókat. Így alkották meg ezt a könyvet ami valójában egy Carlos Castaneda fogalomtár, amelyben abc sorrendbe szedve a következő témakörökről is szó esik benne: Álmodó test, Belső csend, Csendes tudás, Déli irány, Az erő első és második köre, Az észlelés buborékja, Férfiasság, nőiség, A harcosok bolygói, Ismert, ismeretlen, megismerhetetlen és még sok izgalmas téma… Ezek mellett a témakörök mellett az Absztrakt repülésből is vannak kiragadott részletek és megszólal a könyvben Taisha Abelar mellett a másik két női beavatott is: Florinda Donner és Carol Tiggs is!

Ki ne ismerné Elizabeth Gilbert Eat, Pray, Love című könyvét illetve ki ne látta volna a filmet?! A magyarul is megjelent Ízek, Imák, Szerelmek egy olyan könyv, amivel szerintem a nők többsége tud azonosulni. Van benne utazás: Olaszország, India és Indonézia; fájdalmas szakítás, és elszakadás az ismerttől; van benne útkeresés és a várva várt valódi szerelem megtalálálsa. Elizabeth Gilbert őszinte, szívet melengető, lendületes stílusú írása magával ragadó. Egy bátor és kompromisszumokat nem tűrő nő inspiráló belső és külső utazása. A család női könyvtárában természetesen az angol és a magyar kiadás is megvan. Hölgyeim! Kötelező nyári olvasmány!

Jó inspirálódást!
Szép napot!
Viki

Mesevasárnap

Legyen még itt pár mese és cím, ami a mai napig megmosolyogtat, megmelengeti a szívem. Tanít, bölcsességet ad, és drága gyerekkori boldog emlékeket ébreszt:

Szepes Mária: Pönnyös Panni sorozat. Édesanyámat a barátai Panninak, Apu Babának, a bátya Aranyosnak, mi pedig az öcsémmel Anyunak hívtuk. Gyerekként, megzavart ez a sok név, de mikor a kezembe kaptam a Pöttyös Panni ólvodába megy című mesét, nagyon megörültem! Azt gondoltam, ez a mese biztosan Édesanyámról szól és hogy akkor ebből biztosan választ kapok majd anyu valódi nevére, mert sokáig zavarónak találtam, hogy mindenki máshogy hívja őt. Milyen különös módon gondolkoznak a gyerekek!

Marie-Claude Monchaux: A sehányéves Kislány
, csodaszépen illusztrált képeskönyv arról, hogyan fogan meg és nő a gyermeklány az édesannya hasában amíg meg nem születik.

Szabó Magda: Bárány Boldozsár
ez anno megvolt bakeliten és imádtam hallgatni miközben rajzoltam! Írói zsenialitás, pörgő rímek, szívet-lelket melengető gazdag bölcsesség!

Benedek Elek meséi
minden mennyiségben! Jelenleg a legnagyobb kedvenc a Hétszépségű királykisasszony.
Grimm mesék köztük nagy kedvencek: a Holle Anyó, A brémai muzsikusok, A három szerencsefia, és a A széttáncolt cipellők.
Andersen mesék a legkedvesebbek: A rátarti teáskanna, A len, A császár új ruhája és A kis hableány.
Erich Kastner: Két Lotti, ez egy igazi nyári olvasmány két ikerlányról, akik nem tudnak egymás létezéséről, mert a szüleik elváltak és őket is “elfelezték”.
A.A. Milne: Micimackó
: Ki ne ismerné? Kötelező!

 

Wass Albert: Tavak és Erdők könyve ezt a korai huszas éveim elején találtam. A legcsodálatosabb mesék amiket valaha hallottam!

Antoine de Saint-Exupéry: Kis Herceg Én olyan nagyon szeretem ezt a mesét, hogy ez volt az egyik első könyv amit angolul is elolvastam, és aztán mikor olaszul tanultam, természetesen olaszul is el kellett, hogy olvassam! Megvolt bakeliten, aztán kazettán és aztán cd-n is! Jelenleg a könyvtáram és a digitális hangoskönyvtáram része.

Gazdag Erzsi: Mesebolt
Magyar Népmesék
Lázár Ervin meséi
Aaron Judah: Macóka meséi
Lewis Carol: Alice tükörörszágban a legkedvesebb, ez a második része az Alice csodaországban mesének, és hát az Oroszlán, a Boszorkány és a különös ruhásszekrény avagy bevezetés Narniába
V. Szutyejev: Vidám Mesék
Václav Čtvrtek: Rumcájsz kalandjai
Fodor Sándor: Csipike az óriás törpe

Neked mik voltak a legkedvesebb meséid és mesekönyveid gyerekkorodban?
Mosolygós visszaemlékezést!
Jó újraolvasást!
Viki