Jókai? Jöhet!

Továbbra is Jókait olvasok és azon ámulok, hogy minél több könyvét elolvasom, annál jobban szeretem! A következő három könyv amit olvastam tőle:

Enyém, tied, övé: Ez azért tetszett nagyon, mert nagyon fordulatos, még az utolsó 20 oldal is olyan váratlan fordulatokat rejtegetett amire nem voltam felkészülve, a befejezés zseniális. Jókainak ​ez a regénye először 1875-ben jelent meg könyv alakban, s keletkezésének olyan előkelő időbeli szomszédai vannak, mint a Fekete gyémántok vagy Az arany ember. A regény egy papnöveldében kezdődik és Áldorfai Ince életét követi nyomon fiatal férfitól agg koráig. A fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonsággal felruházott, ideális alak, de érdekes nyomon követni azt, hogyan alakítják és formálják az élete tapasztalatai őt olyan emberré akivé a regény végére válik.

Nem szeretnék túl sokat elárulni a könyv tartalmáról, mert én is úgy olvastam, hogy semmit sem tudtam a róla, csak a címe tetszett meg nagyon.

Amiért különleges ez a regény számomra az, hogy főhősünk sorsát végig követhetjük, miközben több földrészt bejár és több jelentős szemléletváltásban van része. Békében és a szabadságharcban is része van, veszteségeken és nyereségeken, csodás fordulatokon esik át, ahogy mindannyiunk életünk eseményeinek megélése folyamán. Egy igazán szerethető karakter Ince a vivódásaival az igazságkeresésével és az őszinte gyermeki ártatlanságával. Most ez a legkedvesebb Jókaim!

És, hogy melyik a legkedvesebb Jókai, hát igen, mindig az amit olvasok… A Szerelem Bolondjai című könyve szintén elsősorban a címe miatt ragadt meg!

“Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni – írja Jókai a regény előszavában. – A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«.
Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék…
E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek…
Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére…”

Az Egy hírhedt kalandor a XVII századból című regény fordulatos, hihetetlen és megmosolyogtató kalandregény. Ismered a Münchhausen báró-t, vagy Háry-t esetleg Seherezádé-t? Nagy mesemondónk ebben a pikareszk regényben egyesíti a fenti mesélők minden játékos meseszövését. A kalandorságra mindig kapható, kalandjaiban messze világokig sodródó Hugó „Konstábler”, vagyis tüzértiszt annyi mindenen megy keresztül, hogy a fele is sok lenne egy emberéletre. Jókai mindig ki tud találni valami hihetetlenül elképesztőt, s a mese és a valóság vegyítésével, lebilincselően szórakoztatóan ír. Az események a forgandó szerencse változatai – a hős megjárja a lélek és a test mennyét és poklát.

A soron következő az Erdély Aranykora, ennek épp most kezdek neki! Megyek is olvasni, majd mesélek, hogy milyen volt!

Jó olvasást nektek is!

Csemegék a léleknek és a szellemnek

Az elmúlt hónapokban sok könyvet elolvastam és nagyon sok új inspirációt találtam. Szívemhez a legközelebb a magyar írók állnak köztük is Jókai, akit minden egyes könyve elolvasása után egyre jobban csodálok valamint Hamvas Béla akitől sikerült elolvasni egy rég vadászott gyöngyszemet.

Az alább bemutatandó könyvek előtt azonban had osszam még meg veled azt a lelkesedésem, hogy sikerült két könyvtárba is beiratkoznom, ahol csodálatos könyvválasztékot találtam és a nyáron elolvasott könyvek egy részét is ezeknek a könyvtáraknak köszönhetek. Köszönet tehát a Pécselyi és a Füredi Könyvtárnak!

Női témában szeretettel ajánlom, minden Édesanyának (minden leendőnek és már gyakorlónak) a következő két könyvet:

1. Bernád Ilona: Isteni Folyamat: Amely egy igazán vaskos könyv megtömve rengeteg interjúval a gyermekáldás és a bábaság témakörében a magyar néphagyományban. Bernád Ilona ősbábákkal, szülésznőkkel és több száz édesanyával – köztük otthon szültekkel is – beszélgetett miközben bejárta a Kárpát-hazát és Modvát. A gyűjtött beszélgetésekben tisztán megjelenik az a női létbe ágyazott ősi tudás ami minden nőnek öröke. A könyv üzenete az élet tiszteletéről szól, nagyanyáink bölcsességéről, annak a fontosságáról, hogy hallgassunk ösztöneinkre, saját belső tudásunkra és nyugodtan hagyatkozzunk a Gondviselésre.

2. Noll Andrea Nandu: Vajúdás Támogatás Mindenkinek: Nagyszerű könyv, szintén magyar szerzőtől – amelyben egyszerűen megfogalmazva, mégis átfogó alapossággal osztja meg az olvasókkal a hatékony, szüléskönnyítő módszereket, a gyógyszermentes fájdalomcsilapítás eszközeit és technikáit, segítő testhelyzeteket és még számtalan egyéb bábatrükköt, amelyek segítségével bárkiből válhat magabiztos támogató a vajúdó Anya segítségére. A könyv nemcsak technikai dolgokra korlátozódik, hanem bevonja a test- a lélek- és a szellem egybehangoltságának fontosságát. Fontos információkat találunk benne a szülés lelki blokkjainak elhárításáról, a megfelelő pillanatban kimonható és holtponton átemelő, bátorító szavak fontosságáról. Szó esik a támogatás helyes időzítéséről, illetve e vajúdó anya testbeszédének, megnyilvánulásainak értő olvasásáról is, amely sok esetben szükségtelenné tehet egyes beavatkozásokat.

3. Nikosz Kazantzakisz: Zorbász a Görög: ez az a bizonyos könyv amit a legfrissebb írásomban (A föld az ég és én) említek! Hogy miért tetszett olyan nagyon? Ennek rengeteg személyes vonzata van egészen a születésem előttről is. Görögország vonzása gyerekkorom óta erős. Édesanyám kedvenc nyaralóhelyeinek egyike. Számomra meghatározó volt ahogy ő látta a görög kultúrát, szerette az ételeiket, felszabadult örömmel járta a táncukat. Mindig meglepett, hogy milyen jól tudott tájékozódni Görög földön: ahogy  megtalált minden rejtett kis utcát és ahogy képes volt a nyelv ismerete nélkül kommunikálni az emberekkel.

Ebben a könyvben Zorbászban (bár Zorbász férfi) mégis Édesanyám lelkületére ismertem. Leginkább ott amikor így nyilatkozik az író Zorbász jelleméről: “…benne megvolt mindaz ami tollforgató embert megmenthet: sastekintet, amely a magasból nyílegyenesen csap le zsákmányára, a minden reggel megújuló teremtő tisztaság, szakadatlanul újnak látni mindent, olyan örök, mindennapi dolgoknak adni szűziséget, mint a levegő, a tenger, a tűz és a kenyér, a kéz biztonsága, a szív frissessége, az önnön lelkét kigúnyoló bátorság, mintha lenne ennél nagyobb öröm, s végül a tiszta vad nevetés – mély forrású, mélyebb az emberi szívnél -, amely Zorbász öreg testéből szabadító erőként fakadt fel a legváratlanabb pillanatokban, felfakadt, és el tudott söpörni, s el is söpört minden gátat – erkölcsöt, vallást, hazát – amellyel a szegény gyáva ember bástyázta körül magát, hogy biztonságban tengethesse nyomorúságos kis életét.”

Csodálatos könyv telve éles meglátásokkal, finom rávezetésekkel és tanításokkal az élet valódi értelméről és értékéről.

4. Jókai Mór: Görögtűz: Erre a könyvre a Pécselyi könyvtár ingyen elvihető könyvei között találtam. Valójában egy vékony kis kötet, mégis én az egyik legélvezesebb és leggazdagabb fantáziavilággal megírott könyvei közé sorolnám. Mindenképp elolvasandó!

5. Jókai Mór: És mégis mozog a föld: Na ez már egy vaskos könyv, de szintén nagyon szórakoztató. Nagyon élvezem benne a rengeteg latin kifejezést, a nyelvjárást, a karakterek ábrázolását. Azt élvezem leginkább, hogy mikor Jókait olvasok, valahogy a világ is biztonságosabb helynek tűnik. Értem ezalatt azt, hogy valahogy minden lelassul. Eltűnik belőlem a vágy, hogy egy nap képtelen mennyiségű intéznivalót és listán szereplő tennivalót végezzek el és valahogy teljesen nyilvánvalóvá válik számomra a létezés egyszerűségének szépsége.

6. Hamvas Béla: Babérligetkönyv: egy olyan könyv amit még szeretnék sokszor elolvasni! Olvasd pédául el ezt: “Déli szigetek között hajóztam, s egy napon olyan helyre értem, ahol a fogadó bebérligetben állt. Babérfát keveset láttam. Úgy tudtam, ha természetesen fejlődik, csak bokor. Itt szép, magas, lombos fa volt, a kertben legalább háromszáz darab. Ebéd és vacsora közben a mély, sötétzöld árnyékban fűszeres illatát szívtam. A frissen sült hal, vörösbor, szőlő mellé babérillatú levegő! Aki teheti szánjon rá egy hetet, nem fogja megbánni.”

Ezzel a bekezdéssel indul a könyv! Kell ennél jobb ajánló? Amúgy a könyv rövidebb, hosszabb írások gyűjteménye. Esszék a következő címekkel (néhány a kedvencek közül): Meditáció a hegytetőn, A virágszedés lélektana, Reggeli feljegyzés, Aranynapok, Ízek, Téli terv, Fák, Olbrin Joachin csodálatos utazása, A madarak éneke.


7. Hummel Rozália: Ráma herceg és Szítá hercegnő széplegendája:
Ez a kis mese is egy véletlen lelemény volt (a Fürdei könyvtár gyerek részlegén), ami mérhetetlenül nagy örömet okozott, ahogy azt a véletelen lelemények tenni szokták. Hummel Rozáliával vagy tíz éve ismerkedtem meg, amikor elmentem egy mandala festő tanfolyamára egy kedves barátnőmmel. Akkor még nem is sejtettem, hogy milyen nagy ajándékot kapok ott. Amellett, hogy szó esett a szanszkrit nyelvről és az indiai mitológiáról, azt is megtudtam, hogy Rozália egy nagy utazó: Balin, dél-Franciaországban, Thaiföldön és Indiában élt sok évet és alkotott. Egy különleges nő, aki hosszú évekig tanulmányozta a világvallásokat és az ősi keleti bölcsességet, és engedte, hogy ebből szülessen meg a művészete. Azt a könyvét (Tündér Ilona című története) amit ajándékba kaptam nem sokkal találkozásunk után, meseszép, színes táblaképekkel díszítette a Ráma herceg és Szítá hercegnő széplegendájában pedig rengeteg rajzzal kíséri végig, ezt az egyszerűen, mégis lélekemelően megfogalmazott meseeposzt, ami India irodalmának egyik legrégibb és legismertebb gyöngyszeme.

8. David Michie: A dorombolás művészete: a második része, illetve méltó folytatása a Dalai Láma macskája című könyvnek. Az első könyvet kölcsön kaptam egy kedves barátnőmtől azzal, hogy ezt úgy érezte nekem el kell olvasnom! Egy ideig nem nyúltam a könyvhöz, de mindig megakadt a szemem a borítón, ami egy cuki cicát ábrázól ahogy kiles egy halom pléd mögül. A huszas éveim elején rengeteg könyvét elolvastam a Dalai Lámának köztük A boldogság művészetét, Az ősi bölcsesség, modern világ, vagy a Száműzetésben – Szabadon című könyvét, ami a Dalai Láma önéletrajza. Ezek után teljesen “nem jógás” szemlélettel hanem ítélkezéssel voltam a könyv iránt. Bosszantott a gondolat, hogy egy “macska ír könyvet”. Mégis egy délután valahogy a kezembe került a könyv, belelapoztam és elkeztem olvasni. És épp úgy ahogy egy doromboló, szörgombolyag képes elvarázsolni az embert valahogy ez a könyv is megteszi. Macskabarátok előnyben! Mindkét kötetet ajánlom!

9. Douglas Abrams: Az öröm könyve: beszélgetés őszentsége a Dalai Láma és Desmond Tutu érsek között. A két Nobel-békedíjas vezető egy hetet töltött együtt Dharamszalában a dalai láma 80. születésnapja alkalmából, hogy beszélgessenek egy olyan témáról, amely mindkettőjük számára fontos: az örömről. A könyv képekkel illusztrált, meditációkkal és belső gyakorlatokkal tarkított inspiráló és lélektápláló gyűjtemény.

Van, hogy úgy választok könyvet, hogy megtetszik nagyon a borító. Hát ezzel is így voltam. 10. Jojo Moyes: Tengernyi szerelem: 1946-ban járunk, amikor szerte a világon fiatal nők ezrei kelnek útra, hogy csatlakozzanak a háború idején megismert vőlegényükhöz, férjükhöz. Sydneyből is több száz ifjú asszony tart Angliába a Victoria fedélzetén. Az utazás során négy női főszereplő jelleméről és életéről tudhatunk meg sok mindent. A történet megtörtént eseményeken alapul, mégis csupán egy kedves lektűr, ha valami könnyen olvashatót és szórakoztatót keresnél. Kiváló “utazó könyv”, olvashatod a buszon, a vonaton vagy hosszú, kimerítő munkás napok után az ágyban elalvás előtt.

Ettől az írónőtől érdemés még elolvasni a Mielőtt megismertelek és a Miután elvesztettelek című könyveket. Az első részből készült film is nagyon jó!

Ennyit mára, jó olvasást!
Ha tehetitek nézzetek be a Fürdei Könyvtárba, érdemes!
Viki

Guru Purnima

Guru Purnima a neve annak az Indiai fesztiválnapnak ami mindig Július hónap teliholdjának (purnima) idején, (idén Július 9-én) van tartva.  Ezt az ünnepet a spirituális tanítóknak szenteljük és arra szolgál, hogy a hálás tanítványok kifejezhessék tiszteletüket és nagyrabecsülésüket mestereik felé.

A fesztivál főszertartása a Guru Puja azaz a Guru szertartás. A “guru” kifejezés valójában egy elképzelés, amit meg kell, hogy értsünk mi nyugati emberek. A guru szó egy szanszkrit szóösszetétel, gu=sötétség és félreértés, ru=negatív aspektusok kimozdítója, így tehát a guru egy olyan személy aki kimozdít a sötétségből és eltávolítja a zavaró tényezőket a megértésünkből. A guru sokféle lehet, van olyan guru aki az alapokra tanít, ő a siksa guru aki lehet spirituálisan ugyanazon a szinten mint a tanítványai, csupán annyiban különbözik tőlük, hogy több elméleti tudással rendelkezik. A diksa guru az a guru aki képes beavatást adni egy mantra- vagy egy meditációs gyakorlatba. A diksa guru képes egy bizonyos élő energiát és megértést átadni ebből kifolyólag és szükségszerűen ő már magasabb szinten kell, hogy álljon a tanítványainál. Végül a sat guru egy olyan guru aki elérte annak az ösvénynek a célját, amelyen a tanítvány is jár. A sat guru akkor is tudja támogatni és pozitívan befolyásolni a tanítványi életét ha nincs fizikailag jelen.

Mi Ashtangik ezen a napon Guruji-re (Pattabhi Jois-ra) gondolunk: a jószívűségére, az inspiráló erejére és az igyekezetére ami egészen fiatal kora óta arra összönözte, hogy a jóga útját járja, illetve megkeresse és kidolgozza a saját módszerét. Tradíciónálisan nem gyakorlunk teliholdkor, és most vasárnap a pihenőnap ünneppé is válik, amikor is megállhatunk egy pillanatra és elrebeghetjük a saját szavainkkal megfogalmazott köszönetünket azokért a mesterekért akik az életünkben idáig támogattak minket.

Azt is mondják a bölcsesség őrző tradíciók, hogy az első guru maga az Édesanya, és én személy szerint nagyon szeretem Édesanyám és a női vonal generációit is belevonni a gurukért folytatott hála imáimba.

Sőt mi több idén egy kedves ötlet talált meg újra, ami évekkel ezelőtt nagyon sokat segített nekem abban, hogy feldolgozzak egy személyes veszteséget és ez a Hála Napló írása. Minden nap lejegyzem miért vagyok hálás, és ebbe a naplóba csak hálamondatokat írok.

A Jóga tradícióban Guru Purnima az a nap amikor Shiva Adi Guru-vá vált vagyis az első, a legfelsőbb guruvá. A történet úgy szól, hogy több mint 15000 évvel ezelőtt egy jógi jelent meg a Himalája felsőbb régióiban. Nem tudta senki, hogy honnan jött, de a jelenléte olyan rendkívüli volt, hogy az emberek összegyűltek körülötte. Pedig az élet semmi jelét sem mutatta. Szikla szilárdan ült meditációs pózában és ha ez még nem lenne elég különös, időről-időre egy könnycsepp jelent meg a szemében és folyt végig, rezzenéstelen arcán. Az embereket először vonzotta a különös jelenség, de idővel elvesztették az érdeklődésüket és elszállingóztak, csupán hét maradt jelen. Amikor a meditáló kinyitotta a szemét, ők próbáltak kapcsolatot teremteni vele és megérteni miért van itt és mit csinál. De ő úgy tett, mintha észre sem venné őket, azonban ez a hét nem tágított. Végül megadta magát a meditáló jógi, és elmagyarázott nekik egy egyszerű technikát, majd újra lehunyta szemeit. A hét jelenlévő tehát elkezdett gyakorolni. A napokból hetek, a hetekből hónapok, a hónapokból évek lettek, de a hét tanítvány egy nap sem mulasztotta el a gyakorlatait. A monda szerint 84 év szádana (gyakorlás) után a nyári napforduló napján, a meditáló jógi újra kinyitotta a szemét és tanítványaira nézett. Amitől mind a hét ragyogni kezdett és a tudatuk összekapcsolódott mesterükével. Ettől a pillanattól kezdve a mester nem tudta már nem tudomásul venni őket. A következő telihold napján tehát, dél felé fordult és felvállalta, hogy a Guruja lesz ennek a hétnek, vagyis a sötétségből a fény felé vezeti őket. Így vált Shiva, az Adi jógi (az Első Jógi) Adi Guruvá, vagyis a Legfelsőbb Guruvá. Ebből a hét tanítványból lett aztán a saptarishi vagyis a hét bölcs, aki elvitte a tudást a világ minden pontjára. 
A hét bölcs jelképezi azt a hét különböző princípiumot amelyet ebbe a hét különböző tanítványba plántált Shiva.

Én nagyon szeretem ezt az ünnepet! Tarts velem, te is ünnepeld meg a Guru Purnimát! Kezdj el írni te is hála naplót, állj meg egy pillanatra mostantól minden nap, és adj hálát mindenért amid van: minden tanításért, minden feladatért, minden nehézségért, és minden örömteli pillanatért!

Csodás Guru Purnimát!
Szép Vasárnapot!
Viki

Lótusz születés

Sziasztok!

Maradjunk még a női témáknál és a női könyveknél. A szülés és a születés témakörébe szeretnélek téged kalauzolni ezúttal. Én magam még nem szültem, de ahogy mindenki akinek lehetősége van ezt a cikket olvasni legyen az férfi vagy nő, én is megszülettem egyszer. Vagyis a szülés nem csak a nőkre tartozik. Az, hogyan születik meg egy gyermek nagy hatással lesz az elkövetkezendő életére, a kapcsolataira nemcsak a szüleivel, a testvéreivel, hanem a barátaival és későbbi kapcsolataiban.

Nem véletlen, hogy olyan sok nőt érdekel a jóga, a spirituális út, a tudatosodás. Tudatosnak lenni egyet jelent a felelőségvállalással, azzal, hogy ha nehéz is kijárjuk és megjárjuk a járatlan utakat. Felfedezünk, megismerünk, kísérletezünk.

Ez a téma azért is érint meg olyan nagyon, mert úgy érzem mindannyian egy folyamatos születésben vagyunk. Mindannyian, akik tudatosan keresnek, kíváncsian kutatnak az igazság, saját belső igazságuk megismerése után.

Véleményem szerint azért van annyi probléma a női szervek körül, a fogamzás, vagy akár a társkeresés terén, mert mindez arra a fontos szükségletre kíván ráébreszteni minket kollektívát és egyeneket, hogy lássuk meg, fogadjuk el és gyógyítsuk be azokat a vélt és valós sérelmeket amelyeket a saját születésünk és születési traumánk keltett. Hacsak nem voltunk olyan szerencsések, hogy mi magunk is Lótusz születésben részesülhettünk.

Ina May Gaskin: Útmutató a szüléshez című könyvét ajánlom minden nőnek, leendő Édesanyának, vagy már gyakorló Édesanyának. Ina May Gaskin, a világ legismertebb hivatásos bábája a hetvenes évek elején alapította meg férjével és kétszázötven társával a modern bábaság bölcsőjének számító legendás, Tennessee állambeli Farmot. A nagyrészt önellátó gazdálkodást folytató közösséget bábaközpontja tette világhírűvé, ahová külföldről is érkeznek nők, hogy gyermeküket művi beavatkozás nélkül, támogató környezetben hozzák világra.
A könyv első részében az anyák által elmesélt szüléstörténeteket a szerző kommentárjai követik, amelyek laikusok és szakemberek számára is nélkülözhetetlen gyakorlati útmutatóvá és lebilincselő olvasmánnyá teszik a kötetet. Gaskin nézeteinek kiindulópontja az, hogy a nők testi és lelki képességei tökéletesen alkalmassá teszik őket a természetes szülésre, ezért támogatni kell őket abban, hogy e képességükkel tudatos módon éljenek.

A természetes szülés és születés témában elmélyülve jutottam el az On The Spot című sorozathoz a YouTube-on. Ennek a sorozatnak a Balin készült epizódját (On The Spot – 9 hónap alatt a Föld körül – Robin Lim) kifejezetten és nagy szeretettel ajánlom, ha még nem láttad volna.

Ebben szó esik többek között arról is, hogy mi is az a Lótusz születés. És emellett engem mélyen érintett és inspirált az az elhivatottság amit a filmben megszólaló bába tanusít és a történetek, amiket elmesél.

Legyen Ina May Gaskin könyve és ez a téma a nyári könyvajánlóm végén, ízlelgessük a születés az újjászületés témakörét hölgyeim!

Szeptemberben találkozunk!
Szép nyarat!
Viki

Három regény a női útkeresők ösvényén

Sziasztok!

Folytatom a női könyvek ajánlásaim három olyan regénnyel, amely mind a maga nemében egyedülálló és különleges.

Marion Yimmer Bradley: Avalon ködbe vész című könyve redkívül szokatlan, meghökkentő és magával ragadó módon értelmezi az Arthur-mondakört, amely számtalan feldolgozásban látott már napvilágot. Ez a könyv abban különbözik az eddigiektől, hogy a női szemszögböl meséli el a történetet. Főszereplői az ősi, druida természetvallás “felvilágosult” gondolkodású papnői és Arthur félénk, korlátolt felesége, aki a katolicizmus fogságában vergődik. A sodró lendületű, sok szálból szőtt mese kibontakozása közben tanúi lehetünk, amint a pogány természetistennő kultusza átadja helyét a keresztény szertartásoknak. Bradley történetében ennek a folyamatnak a jelképe Avalon, a druida papnők szent szigete, ahol a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik, szinte egymásba olvad.

Nagyon vastag könyv! Nekem is volt vagy egy hónap míg kiolvastam, pedig gyorsan olvasok. Ez azért is volt jó, mert minden nap olvastam kicsit, és a történet így teljesen magával ragadott és belém ivódott. A könyvből film is készült, amit én a könyv olvasása előtt vagy 5 évvel láttam. Azt is ajánlom!

Taisha Abelar: Absztrakt repülés ha vastagságba nézzük az előbbi könyvhöz képest ez csak egy rövid kis vékony könyv, azonban annál tartalmasabb. Ezt a könyvet angolul olvastam (The Sorcerers Crossing: A Woman’s Journey), még Új-Zélandon, aztán mikor haza felé tartottam elajándékoztam, mert ez egy ilyen könyv! Szerintem minden nőnek olvasnia kell. Aztán kis nyomozással sikerült megvenni magyarul is. (A Püski Kiadó gondozásában jelent meg) Kíváncsi voltam, hogy milyen a fordítás, és szerettem volna újra elolvasni.

Taisha Abelar egyik tagja a három nőből álló csoportnak, amelyet Don Juan Matus irányításával néhány mexikói varázsló alaposan kiképzett. Carlos Casteneda Don Juan tanításait még huszas éveim elején olvastam és mikor belefutottam Taisha Abelar könyvébe izgatottan kezdtem neki az olvasásnak, mert emlkészem, hogy tetszett Carlos Casteneda könyve, de mégsem ragadott annyira magával, hogy több könyvet is elolvassak azon kívül.

Az Absztrakt repülésben Taisha Abelar elmeséli a mexikói utazása sororán szerzett élményeit. Mesél arról a varázslócsoportról akik szigorú fizikai és szellemi tréningnek vetik őt alá, abból a célból, hogy megtörjék a mindennapi észelés korlátait. Ennek a beavatásnak a részletes leírása ez a könyv. A felelőségtudat ébredésének és a félelmekkel való szembenézés olyan praktikus értelmét tárja fel, amivel egy női varázslónak szembe kell néznie. Egy felbecsülhetetlen kézikönyv és antropológiai mű, ugyanakkor a női szellemiség ébredésének és fejlődésének egy rendkívüli beszámolója.

Amúgy ha már ennél a könyvnél tartunk, nemsokkal azután, hogy ezt sikerült megvennem egy másik könyvbe is belefutottam, amit egyszerűen nem tudtam letenni a könyvesboltban, így kénytelen voltam megvenni. A címe: A Nagual nyomában: A Castaneda-klán megidézése. Ezt a könyvet Püski Irén és István szerkesztette. Bevallásuk szerint már vagy húsz éve dolgoznak a könyvön abból a célból, hogy megosszák a Castaneda könyvekből kijegyzetelt fontos mondanivalókat. Így alkották meg ezt a könyvet ami valójában egy Carlos Castaneda fogalomtár, amelyben abc sorrendbe szedve a következő témakörökről is szó esik benne: Álmodó test, Belső csend, Csendes tudás, Déli irány, Az erő első és második köre, Az észlelés buborékja, Férfiasság, nőiség, A harcosok bolygói, Ismert, ismeretlen, megismerhetetlen és még sok izgalmas téma… Ezek mellett a témakörök mellett az Absztrakt repülésből is vannak kiragadott részletek és megszólal a könyvben Taisha Abelar mellett a másik két női beavatott is: Florinda Donner és Carol Tiggs is!

Ki ne ismerné Elizabeth Gilbert Eat, Pray, Love című könyvét illetve ki ne látta volna a filmet?! A magyarul is megjelent Ízek, Imák, Szerelmek egy olyan könyv, amivel szerintem a nők többsége tud azonosulni. Van benne utazás: Olaszország, India és Indonézia; fájdalmas szakítás, és elszakadás az ismerttől; van benne útkeresés és a várva várt valódi szerelem megtalálálsa. Elizabeth Gilbert őszinte, szívet melengető, lendületes stílusú írása magával ragadó. Egy bátor és kompromisszumokat nem tűrő nő inspiráló belső és külső utazása. A család női könyvtárában természetesen az angol és a magyar kiadás is megvan. Hölgyeim! Kötelező nyári olvasmány!

Jó inspirálódást!
Szép napot!
Viki

Mesevasárnap

Legyen még itt pár mese és cím, ami a mai napig megmosolyogtat, megmelengeti a szívem. Tanít, bölcsességet ad, és drága gyerekkori boldog emlékeket ébreszt:

Szepes Mária: Pönnyös Panni sorozat. Édesanyámat a barátai Panninak, Apu Babának, a bátya Aranyosnak, mi pedig az öcsémmel Anyunak hívtuk. Gyerekként, megzavart ez a sok név, de mikor a kezembe kaptam a Pöttyös Panni ólvodába megy című mesét, nagyon megörültem! Azt gondoltam, ez a mese biztosan Édesanyámról szól és hogy akkor ebből biztosan választ kapok majd anyu valódi nevére, mert sokáig zavarónak találtam, hogy mindenki máshogy hívja őt. Milyen különös módon gondolkoznak a gyerekek!

Marie-Claude Monchaux: A sehányéves Kislány
, csodaszépen illusztrált képeskönyv arról, hogyan fogan meg és nő a gyermeklány az édesannya hasában amíg meg nem születik.

Szabó Magda: Bárány Boldozsár
ez anno megvolt bakeliten és imádtam hallgatni miközben rajzoltam! Írói zsenialitás, pörgő rímek, szívet-lelket melengető gazdag bölcsesség!

Benedek Elek meséi
minden mennyiségben! Jelenleg a legnagyobb kedvenc a Hétszépségű királykisasszony.
Grimm mesék köztük nagy kedvencek: a Holle Anyó, A brémai muzsikusok, A három szerencsefia, és a A széttáncolt cipellők.
Andersen mesék a legkedvesebbek: A rátarti teáskanna, A len, A császár új ruhája és A kis hableány.
Erich Kastner: Két Lotti, ez egy igazi nyári olvasmány két ikerlányról, akik nem tudnak egymás létezéséről, mert a szüleik elváltak és őket is “elfelezték”.
A.A. Milne: Micimackó
: Ki ne ismerné? Kötelező!

 

Wass Albert: Tavak és Erdők könyve ezt a korai huszas éveim elején találtam. A legcsodálatosabb mesék amiket valaha hallottam!

Antoine de Saint-Exupéry: Kis Herceg Én olyan nagyon szeretem ezt a mesét, hogy ez volt az egyik első könyv amit angolul is elolvastam, és aztán mikor olaszul tanultam, természetesen olaszul is el kellett, hogy olvassam! Megvolt bakeliten, aztán kazettán és aztán cd-n is! Jelenleg a könyvtáram és a digitális hangoskönyvtáram része.

Gazdag Erzsi: Mesebolt
Magyar Népmesék
Lázár Ervin meséi
Aaron Judah: Macóka meséi
Lewis Carol: Alice tükörörszágban a legkedvesebb, ez a második része az Alice csodaországban mesének, és hát az Oroszlán, a Boszorkány és a különös ruhásszekrény avagy bevezetés Narniába
V. Szutyejev: Vidám Mesék
Václav Čtvrtek: Rumcájsz kalandjai
Fodor Sándor: Csipike az óriás törpe

Neked mik voltak a legkedvesebb meséid és mesekönyveid gyerekkorodban?
Mosolygós visszaemlékezést!
Jó újraolvasást!
Viki

 

 

Még mindig mesélek

A következő pár mesekönyvet az elmúlt években szereztem be, részben abból a lelkesedésből táplálkozva, hogy magam is az első mesekönyvemen dolgoztam, részben pedig azért mert imádom a meséket!

Máté Angi: Az emlékfoltozók című meséje, nagyon különös és álomszerű számomra. A mesekönyvet Rofusz Kinga rajzai illusztrálják és ezek a rajzok a meséhez méltó különleges fantáziavilágba kalauzolnak. Az emlékfotozók két tündér. Amerre járnak csodák történnek, mégpedig oly módon, hogy megfoltozzák például a feledékeny roller és a tölgyfa emlékeit.

Rofusz Kinga összetéveszthetetlen stílusát aztán A Varázsfuvola című mesekönyv borítóját fedeztem fel újra. Jeli Viktória a könyv írója olyan humoros, kedves és élvezhető stílusban mesél, hogy az annyira elvarázsolt, hogy mikor befejeztem, legszívesebben elkezdtem volna újra elölröl!

Bagossy László: A Sötétben látó Tündér című könyvét gyerekes barátaim ajánlották. Kicsit nyomoznom kellett, mire megtaláltam és meg tudtam venni, de ennek már a címe is olyan nagyon tetszett, hogy nem is feltétlenül akartam többet tudni előtte róla. Ennek a mesekönyvnek is nagyon szép az illusztrációja és a nyelvezete is!

És végül, szeretettel ajánlom, kicsiknek és nagyoknak Janics-Szabó Virág meséjét a Látó mesét. Amely egy kislányról szól, aki nemcsak néz, hanem lát is. Olyan dolgokat lát és hall, amiket a hétköznapokba beleszürkült emberek már legfeljebb csak sejtenek: mint például a manók bolondozása a kertben, a fák beszélgetése és tánca, vagy a fal mögött rejtőző mesevilág lakói. A mesében megjelennek csintalan törpék, beszélő fák és egy vizimanó is!

Mesés szombat délutánt!
Viki

Meséről mesére

Az előző cikkemben említettem Boldizsár Ildikót. Legyen akkor ő és az ő könyvei és meséi a következő az ajánlott könyvek listájában. Gyerek korom óta imádom a meséket. A különbség az, hogy manapság minden mesét imádok és élvezettel olvasok, ellentétben gyerekkori önmagammal, amikor a kedvenc mesém a Hamupipőke volt és mindig csak azt szerettem hallgatni. Természetesen nem máshogy csakis a Nagymamám előadásában. Szeretettel gondolok vissza az időkre, amikor lefekvéshez készülődvén megkérdezte mindig tőlem: “és mit meséljünk ma?” Amire én minden egyes alkalommal rávágtam: “a Hamupipőkét!” Még ma is emlékszem arra, ahogy a Mama mesélte! (nem csoda, hiszen vagy százszor hallottam!) Emlékszem arra, is hogy sokszor próbált velem alkudozni, hogy nem lehetne valami mást? De én kérlelhetetlen voltam! Így visszatekintve értem már jobban, hogy kicsit unalmas lehetett azt az egy mesét ismételni estéről-estére, hétről-hétre.

Még ma is vissza tudom idézni azt a meglepetést, ami akkor ért amikor szegény Mama unalmában belealudt a saját meséjébe, és elkezdte beleszőni az álmát a Hamupipőkébe: hogy “és akkor jött a Pista bácsi és levette a szalonnát…” ekkor persze én hökkenten felülten az ágyban és felelőségre vontam, hogy “milyen Pista bácsi? …eddig róla nem volt szó! Ez miért is maradt ki eddig?”

Szóval, a kivincsiságom nem lankadt, felderíteni és megérteni az ismert és szeretett a történetek és formák mögötti tartalmat. Mindig is sejtetettem valamit ebben a mesében, valami mélyebb üzenetet, ami csak nekem szól. És képzeljétek csak el is kezdett mesélni nekem, máshogy is ez a mese! Elkezdtem felfedezni benne azt a kitartást és fáradthatatlan szenvedélyt ami bennem is megvan. Az egyik kedvenc részem az amikor válogatja a magokat – például a viveka kyatih-ról – vagyis a megkülönbözető tudás megszerzéséről tanít, pontosan arról amiről Patanjali is beszél a Jóga Szutrákban! Vagy az a rész amikor elmegy a bálba először a réz, aztán az ezüst, és végül az arany ruhában (így mesélte a Mamám) – ez nekem azt a hozzáállást jelképezi ahogy mi magunk is fejlődünk, változunk egy-egy élethelyzet, tanulandó életfeladat megértése során. Először a réz színű ruhában kapunk beavatást, amikor is még teljesen éretlenek és tapasztalatlanok vagyunk. Aztán felöltjük az ezüst színű ruhánk, tanítást kapunk a női energiákról és végül az arany színűt amiben, mint Napba öltözött Asszony ragyoghatunk önmagunk megélésének és kifejezésének kiteljesülésében.

Kicsit elkalandoztam, de olyan sokat jelentenek nekem a mesék. Továbbra is és egyre erősebb meggyőződéssel gondolom azt, hogy a mesék a léleknek szólnak, míg a történetek az elmének. A mesék szimbólikus, gazdag képnyelvezete, az álom-tudat, a tudatalatti mély rétegéhez szól bennünk. Ahhoz a mindannyiunkba beleplántált ősi tudáshoz, amire csak emlékeznünk kell megtanulni. Ebben segítenek nekem a mesék.

Legyen hát itt egy kis lista a kedvencekből kezdve Boldizsár Ildikó könyveivel:


Mesék az élet csodáiról
: Ebben a mesekönyvben összegyűjtött mesék vannak, magyar, nyenyec, votják, germán, indiai, indonéz, afrikai, fülöp-szigeteki, burját, breton, tatár, szibériai, arab, román, török, olasz, szicíliai, tuvai, perzsa, norvég, finn, spanyol és görög vidékek meséi. Az a csodálatos benne, hogy olyan szépen tükröződik az egyes mesék az egyes népek lelkületét.

A következő három mese gyerekeknek szól elsősorban; ezek képes mesekönyvek:

Boszorkányos Mesék
: Ezt a mesekönyvet Boldizsár Ildikó írta. Egy kedves kis történet aminek a főszereplője egy boszorkány. Aki nem gonosz és nem vasorrú és nem is vénséges vén, hanem szépséges, ért az állatok nyelvén, csöppet sem gonosz, csak néha szomorú egy kicsit. Ez az ő története, aki maga is szeret mesélni. Mesél az esőről, a napról, a holdról, a csillagokról, a felhőkről, a virágokról, a madarakról, a színekről és az árnyékokról.


Királyfi születik – Királylány születik
: két mese amit szintén Boldizsár Ildikó írt, mindkettő elbűvölő, szeretettel ajánlom, nemcsak gyerekeknek! Az is tetszik bennük, hogy nem sablonos. Nem az ugyanaz történet van “fiúsítva” vagy “lányosítva”, hanem két különálló nagyon szépen megfogalmazott és a férfi és női eszenciát megragadó, elragadó történet.


Ezek újra a felnőtteknek szólnak:

Életválságok meséi ez a Mesekalauz Úton lévőknek című kötetnek a folytatása. Az Életválságok meséiben hűen a Mesekalauzhoz, a mesék egy-egy témakör köré vannak csoportosítva: Öngyógyító történetek, Szorongások és félelmek, Valóságvesztés és téves érzékelés, Zavarok a családi rendszerben, Párkapcsolati válságok, Életsebek, Betegségek, Veszteségek. A Mesekalauz Úton lévőknek című könyv pedig a következő témaköröket járja be: Születés, Gyermekkor, Ifjúkor, Barátság és Közösség, Hivatás és életcél, Szerelem, az Érett Nő, az Érett férfi, Öregkor. Minden témakör egy kis bevezetéssel kezdődik és a mesék után van egy kis magyarázat ami segíti a mese mélyebb tartalmának a megértését.


Mesék Életről és Halálról
– Ebben a mesekönyvben csak mesék vannak nincs magyarázat. De ebben is különböző népek meséi vannak szépen összegyűjtve. Köztük az egyik legszebb mese a halhatatlanságról H. Ch. Andersen: A len című meséje.

Ezeken kívül még olvastam a két kötetes Meseterápiával foglalkozó könyveket is, amelyek kíváló bevezetést és ismertetést nyújtanak a Boldizsár Ildikó által kidolgozott meseterápiás rendszerbe.

A mesékkel való gyógyítás nem újkeletű dolog. Ennek az elcsökevényesedett formája a TV! Miért mondom, hogy elcsökevényesedett, mert azt az illúziót kelti, hogy nem vagy egyedül, hogy beszélnek hozzád, hogy szórakozhatsz, ha egyedül vagy akkor is. Mégis megszűnik a legfontosabb részlete a mesemondásnak, a személyes együttlét, és a lehetőség arra, hogy kérdezz, véleményezz és megossz. (Nem a Facebookon!)

Boldizsár Ildikóról a honlapján tudhatsz meg többet, illetve azzal, hogy te is elkezdesz egyre több mesét olvasni, nemcsak a gyerekeid kedvéért! Olvassunk hát mindannyian többet a nyáron! Nézzünk kevesebb TV-t (én több mint tíz éve szoktam le a TV nézésről, és azóta van ennyi időm olvasni 🙂

Szép meséket!
Csodás álmokat!
Viki

Női Bölcsesség Nyomában

Sziasztok!

Az év első fele intenzív kutató és írói munkával telt számomra, összeállítottam egy újabb kis könyvet, aminek Istennő Itt a címe, és ami a Női Jóga óráim és saját gyakorlati tapsztalataim gyűjteménye. Inspiráció ahhoz, hogyan gyakoroljunk mi joginik, akiknek a ciklusuk nem a naphoz, hanem a holdfázisokhoz igazodik. Vagyis mi nők egy hold hónap alatt: újholdtól – teliholdig megtapasztaljuk azt, amit egy férfi gyakorló sokszor csak egy év alatt tapasztalhat meg. Ezért is van az, hogy sok férfi fogja a fejét, vagy értetlenül ingatja azt, amikor ciklusunk leszálló ágában vagyunk és sokkal érzékenyebben reagálunk a minket körülvevő eseményekre és hatásokra.

A női jóga iránya nem kitűnési vágy, egyszerűen egy szükséglet. Egy fontos láncszem nekünk nőknek, bátorítás ahhoz, hogy úgy tudjuk megélni érzelmeinket, testünk változásait, hogy az támogasson és nem pedig romboljon minket. Segítség emberi kapcsolataink és a magunkhoz való viszonyulásunk helyes értelmezéséhez és megéléséhez.

Szerencsések azok a lányok, nők akik úgy nőhetnek fel, hogy otthon az Édesannyuktól megkapják a megfelelő beavatásokat és magyarázatokat, mi miért történik a testben úgy ahogy, kezdve az első női meglepetéssel az első menstruációval. És aztán jön a többi  női beavatás amiből a férfiak kimaradnak illetve csak mint támogató erő vehetnek részt abban (ami szintén nagyon fontos és súlyozott fontosságot kellene hogy kapjon!). Itt van a gyermek vállalásra való felkészülés, a várandóság ideje, a szülés, a szoptatás, a vetélés, és az érett női korba lépés a menopauza ideje. Mi van ezekkel a megélésekkel? Beszélünk-e eleget erről? Tudunk-e egyáltalán eleget erről?

Én úgy veszem észre, hogy az elmúlt években nagyon felerősödött az igény a nőkben arra, hogy ezek a sokáig az asztalterítő alá söpört témák végre terítékre kerüljenek. Én magam is egyre érdeklődőbbé válok afelé, hogy valóban megértsem a testem, mert közel húsz év jóga gyakorlás után végre kikristályosodott bennem az, hogy sok tanítás, amit a jóga hagyományból kaptam valójában nem a nőknek, hanem a férfi gyakorlóknak szól!

Véleményem szerint fontos, hogy mi nők elkezdjük megosztani a tapsztalatainkat és megéléseinket. Azt amit manapság a huszonegyeddik század embere csak a teraputájának mond el. Nem több terapeutára van szükség, hanem több őszinteségre egymás között. Több támogatásra, több odafigyelésre. Újra meg kell tanulnunk nekünk nőknek azt, ami régen olyan jól ment: megosztani, beszélgetni, megbeszélni anyáinkkal, nagyanyáinkkal, női rokonainkkal és barátnőinkkel azt ami a női testünkben végbemegy. Megérteni azt, hogy a sok női betegség, csupán felhívás arra, hogy felébresszük újra magunkban azt a női bölcsességet, ami nem veszett el, csupán kicsit elfelejtődött.

Ennek kapcsán szeretném megosztani most azoknak a könyveknek a listáját amelyeket ennek a témának a felkutatása során olvastam:

1. Vörös Sátor: Anita Diamant

Ez a bibliai időkben játszódó történet Dína a mesélő illetve főszereplő nő beszámolója arról a titkos tudásról, amit a nők örökítettek nemzedékről-nemzedékre, miközben a férfiak által őrzött térben – a Vörös Sátorban – gyűltek össze és pihentek meg holdhónapról-holdhónapra. Itt mesélték el egymásnak titkaikat, itt osztották meg tapasztalataikat a szültés és a halál, a szerelem és a szexualitás, az öröm és a bánat, a gyönyör és a fájdalom dolgairól.

E mellett a történet szépen elmeséli a Kánaánba vezető veszélyes karavánút történetét. Apák örökségét, a fiúk viszálykodásait, váratlan szerelmeket és gyerekáldásokat, cselszövést és elhazudott esküvőt. De persze az igaz szerelmet is amelynek a megtapsztalásáért gyakran igen nagy árat kell fizetnünk, sokszor az azzal való szembesülést, hogy azt szinte azonnal el kell engednünk.

A könyv személyes hangvétele, az írónő stílusa magával ragadott. Ugyan olvasok angolul mégis ez a könyv a magyar könyvesbolt egy polcán kancsintott rám így alakult, hogy ezt a könyvet magyarul olvastam. Nekem nagyon tetszett. Sokan azt mondják, hogy az angol változat sokkal jobb, ami biztosan így van, hiszen az anyanyelven írott könyvek üzenete és az író lelkülete abban nyilvánul meg a legtisztábban. Biztosan egy töbször olvasandó könyvről van szó, biztos vagyok benne, hogy az angol változat sem fog kimaradni!

2. Galambok Őrizői: Alice Hoffmann

Ez a könyv időben a Vörös Sátor után játszódik és bár két különböző írónőtől származik, mégis mintha összedolgoztak volna. A Galambok Őrizői az időszámításunk szerinti hetvenedik évben játszódik, amikor is kilecszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatni a római seregeket a júdeai sivatagban, Masadában. A történetben két nő és öt gyermek éli végül túl a rómaiak mészárlását.

A történetet négy különleges, egymástól teljesen különböző karakterű nő meséli el, akik mind más úton érkeznek Masadába. Yael akinek édesanyja szülés közben az életét veszítette, amit az édesapja soha nem tud megbocsátani. Revka, a néhai pék felesége, aki végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolták a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, aki rettenthetetlen harcos és mesterlövész, mégis ott szunnyad benne a női lét legelengedhetetlenebb eszenciája a szenvedély. Shirah az ősi mágia és gyógyítás ismerője és gyakorlója, aki képes átlátni a látszaton és a mélyebb összefüggéseket megérezni a sorsfordító pillanatokban.

A regény gyönyörű nyelvezete magával ragadott, pedig a téma a sok kegyetlenség és brutalitás, az ostromállapot, a folyamatos feszültség ami ezzel jár, számomra nem egy kikapcsolódást jelentő olvasmány. Valahogy mégis elvarázsolt a könyv, és nem tudtam letenni. A finom mágikus utalásokkal fűszerezett és szokatlan asszociációkkal tarkított, könnyed, mesélő nyelvezetű történet a régi elfeledett tudás ébredését inspirálja az olvasóban.

Tiszta szívből ajánlom!

3. Farkasokkal Futó Asszonyok: Clarissa Pinkola Estes, Ph.D.

Ez a könyv a Boldizsár Ildikó vonalon olvasott csodálatos Meseelemzések és kutatások méltó kiegészítője, a gyerekkoromból induló és soha meg nem szűnő mesék iránti vonzalmam csodálatos felfedezése. Ez a könyv valójában Új-Zélandon talált meg engem az egyik belőle elhangzott mesével: Baba Yaga történetével. Nagyon furának és rémisztőnek találtam akkor ezt a törétnetet, ugyanakkor mélységeimbe menően megrengető és különös tapasztalat volt az, hogy milyen felkavarónak és beszédesnek találtam a benne lévő szimbólumok álomnyelven szóló felhívását és üzenetét.

Nem voltam még felkészülve rá akkor, és mégis hallottam azt, amit hallanom kellett, a mese nyelvén és az elkezdett bennem dolgozni, mélyről felhozni azt, amivel évekkel később szenvedélyesen elkezdtem dolgozni. (cikkem elején említett női út személyes megélésének tudatosítása és az Istennő Itt című könyv elkészülte.)

A Farkasokkal Futó Asszonyok című könyv tehát újra megtalált, sőt csodálatos módon -véletlen egybeesések és elszólások eredményeként- kaptam azt ajándékba két alkalommal is egyszer digitálisan és egyszer fizikailag! Újra és megintcsak nagy köszönet érte Vanda és Zsuzsi!

A könyvben több mese szólal meg, de ha te is olvastál már meséket és ismersz sokat még akkor is meglepődsz majd, mert ezek a mesék egészen mások! Itt van például La Loba a Farkasszony, vagy a Csontvázasszony, a Fókaasszony vagy Baubó a has-istennő és hát a kedvencem, ami még mindig és azóta is vagy 5 éve tanít A bölcs Vaszilisza (amit Baba Yaga meséjeként említettem fentebb).

Clarissa Pinkola Estes könyve azt a női bölcsességet osztja meg, hogyan lehet helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, újra megtalálni a női vitalitást és a kortalan tudást, mely ott rejtőzik minden asszony tudattalanjának ősi rétegeiben. Az írónő, aki maga jungiánus analitikus, és mesekutató harminc év kutatói munkáját és gyógyító gyakorlat eredményeit osztja meg olvasóival. Népmeséken, tündérmeséken, mítoszokon és álmokon át vezet el az állandóan változásban lévő női lélek legbelső életébe, segít beindítani azt a gyógyító folyamatot, amely elvezet a lélek sebeinek begyógyításához.

Szintén egy olyan könyv amit nem lehet letenni és nem lehet csak egyszer olvasni!

A cikk folytatása következik…

Addig is jó olvasását!

 

Rózsavirág eszencia

A mai nap van a nyári napforduló, vagyis az év legfényesebb napja. Ezen a napon a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka hossza. A nyári napforduló ünnepe ősi hagyományokra nyúlik vissza és az életet, a termékenységet, és a szoláris értékek győzelmét ünnepli.

A nyári napfordulót a a neolitikus idők óta tisztelték, de később is megünnepelték a kelták, a germánok, a szlávok, és az északi népek szinte mindegyike. Ünnepelték városokban és falvakban, fesztiválokon, karneválokon, piactereken, de még az erdőkben és a hegyek tetején is, ahogy még ma is teszik.

A kereszténység sok pogány ünnepet átvett, többek között ezt is mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, és ezt jól be tudta illeszteni a keresztény mitológiába. Erre a napra, június 24-ére helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét. Június 24-e ugyanis a nyári napforduló valós napja, december 24-e pedig a télié. Két születés, egy a Keresztelőé és egy a Megváltóé. A Keresztelő, aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon.

Ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért is hívjuk ezt az ünnepet mégis Szent Iván éjszakájának? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának (vagyis július hónapnak) Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja (24-e).

És hogy most akkor 21 vagy 24? A nyári napforduló azaz az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap július 21-e, vagyis a mai nap. A naptár meghatározása előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform) így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik. 

Itt az északi féltekén, számunkra a nyár a meleget, a termés betakarítását és az érést hozza magával (e mellett persze a nyár hozza az aszályt és a szárazságot is). A napforduló ünneplését a régiek azért is tartották fontosnak, mert bár még sok meleg hónap volt hátra, mégis a napok ekkortól, a nyár ún. “közepétől” kezdtek el rövidülni. Az ünnep így az elmúlásra is emlékeztetett, a tél közeledtére, ezzel együtt arra, hogy becsüljük meg azt ami MOST van, vegyük észre azt és legyünk JELEN benne.

Az éjszaka mint már említettem fentebb a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján úgy tartották, hogy minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. Az ünneplést tehát nem is a nap felkeltével, hanem az ünnep előestéjén, illetve éjszakáján kezdték. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.

Széles körben tartottak rítusokat és rituálékat a legrövidebb éjszaka, a természet, és a fák tiszteletére. A tűzfesztiválok és a szerelmi mágia, varázslás és bűbáj éje volt ez. Az éjszaka és a tűz mágikus bűbáját hatásosnak gondolták mind az aktuális szerelmekre, mind a jövendőkre: a szerelmeseknek együtt, vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat.

Minden más, amit ekkor cselekedtek, vagy munka, amit ekkor végeztek, bűbájos hatású volt: a patakok mellől ekkor begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek gyógyító hatást tulajdonítottak, a forrásokat és kutakat kitisztították és feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, és a kutakban-forrásokban lakó szellemeket kiengeszteljék. Az ezen a napon szedett növények gyógyító és fertőtlenítő hatással bírtak mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is.

Virág Eszencia

Az ősi bölcsesség misztériumokban merítkezve kaptam azt az inspirációt, hogy elkészítsem a mai nap a Nyári Napforduló energiáival átitatott rózsa-virág eszenciám.

A virágszirmokat a két rózsabokor adta, amiket szeretettel nevelek és öntözök.

Szűrt vízben ázatatom a napon a szirmokat egy pár órát, majd leszűröm és az adott virágvíz mennyiséghez egyenlő mennyiségű alkoholt adok tartósítás végett. Ez lesz az “anya” eszencia, amiből aztán a Bach virágterápiában tanultak szerint tudok majd virágeszenciás vizeket és krémeket készíteni.

A mai napi Női Jógán további belső tüzeket élesztő és mozgósító gyakorlatokkal folytatom a hangolódást az évkör nap tengely ünnepéhez.

Ha kedved tartja tarts velem 15.30-tól a Yogatree-ben.

Virágillattal fűszerezett napsütéssel átitatott délutánt!
Namaste, Viki