Beltane: Májusi telihold: A Hídépítő

Kedvesem!

Szeretettel köszöntelek a májusi telihold fényében! A mai nap nemcsak egy egyszerű teliholdnap, hanem Beltane ünnepe is, ami a kelta naptár szerinti tavaszünnep. A virágba borulást, a termékenységet, valamint a napos évszak eljövetelét jelzi. Beltane a tűz ünnepe, melynek hagyománya a megtisztuláshoz, a szerelemhez és a természet újjászületéséhez kötődik, és szorosan párhuzamba állítható a magyar májusfaállítás szokásával.

A mai nap kiváló arra, hogy megfogalmazzuk, mi az, amiért hálásak vagyunk. Mi az, amit szeretnénk megünnepelni. Mi az a véletlen lelemény, csoda, amelyben részünk lehetett.

Számomra az életemben tapasztalt csodák egy részét eddig mindig könyvekben találtam meg. Könyvekben, amelyek úgy hangoztak, mintha én magam írtam volna; könyvekben, amelyekben olyan gondolatokat, ötleteket vagy leírásokat találtam, mintha személy szerint nekem lettek volna címezve.

Így sokszor találok a könyvekben üzeneteket. Üzeneteket a szeretteimtől, azoktól, akik már fizikai formában nem lehetnek velem, mellettem, mégis megtalálják az utat, hogy üzenjenek.

Amikor gimnáziumba jártam, elkezdtem olvasni azokat a könyveket, amelyeket édesanyám ajánlott nekem. A könyveket, amelyek neki sokat jelentettek. Éjszakába menően olvastam, sokszor egészen hajnalig. Aztán reggelente mindig nagy szenvedéllyel meséltem el neki, mit olvastam, hol tartok éppen a könyvemben — és ő, bár tudta, mi következik, és ismerte a könyvek tartalmát, amelyeket fejtegettem, mégsem szakított félbe: mindig lelkesedéssel hallgatta végig a mondandómat.

A közös életünk aranykorszakában — mert igen, biztosan érzem, hogy minden kapcsolatban van egy „aranykorszak”. Lehet, hogy csak pár perc hosszú, de ha szerencsések vagyunk, éveket is kitesz. A mi aranykorszakunk édesanyámmal egészen a tinédzserkorom végétől a haláláig tartott. Bár hamar elveszítettem őt, mégis szerencsésnek mondhatom magam, hogy hosszú éveken át folytathattuk a párbeszédet arról, hogy a könyvek, amelyeket elolvastunk, milyen pozitív hatással voltak az életünkre.

Szerettem, hogy anyu úgy tudott mesélni, hogy az ember szinte úgy érezte, ott van ő is a történetben. Bár szóról szóra idézett párbeszédeket, és az íróhoz hűen festette le a helyszíneket és a cselekményt, mégis, mondandója végén olyan lelkesedés ébredt az emberben, hogy újra hallani akarta a történetet. Legalábbis én. Szerettem a jól elmesélt történeteket, és azokat, amelyek a kedvenceimmé váltak, újra és újra meghallgattam.

Bauer Barbara könyveivel kapcsolatban gyakran az a benyomásom, hogy anyu üzen nekem a sorokon keresztül. Mintha ott lenne velem, amikor olvasok, és felhívná a figyelmem egy-egy mondat, egy-egy mozzanat jelentőségére.

„Mert megtanulta az évek során, hogyan fogadja el az élettől, amit kap, és hogyan békéljen meg azzal, amit oda kell adnia.”

Szeretettel ajánlom Bauer Barbara könyvét: A Hídépítőt, ha szeretnéd megérteni a török kiűzése utáni betelepítések történetét az írónő által elképzelt főhősök alakjain keresztül, és azt, hogyan élte meg a kor embere ezeket a folyamatokat.

Bauer Barbara új sorozatában a mai Békéscsaba történetét meséli el: a pozsareváci béke évében kezdi meg az elbeszélést, és az első kötet mintegy 60 év eseményeit fogja össze, de a kitekintéssel együtt egy évszázad is eltelik.

1718 nyarán Csabára megérkeznek a Felvidékről áttelepülő tótok, akik közül kiemelkedik Márton, az ács és családja.

„De más a történetet valós időben megélni, és más utóbb hallani. Amikor az ember benne él, még nem látja a miérteket. A következő lépés lendülete viszi előbbre, anélkül, hogy ismerné a jövőt, felmérné a következményeket. Minden lépés az ismeretlen felé vezet, sodródik, hallgat a megérzéseire, figyeli a szíve dobbanását. De visszamenőleg, amikor már az eljövendő is bekövetkezett múlttá lesz, a történetek is másképp hangzanak.”

Az új lakókat nem kímélik a természeti katasztrófák: a nagy mennyiségű eső és az ennek következtében érkező árvíz összekovácsolja az itt élőket, és a regény vége felé megkezdődik a Körös megszelídítése. A tűzesetek hatására rájönnek, hogy új módszerrel kell építkezniük. A természet csapásai mellett meg kell küzdeniük a pestissel és a Szegedinác Péró vezette parasztfelkelés okozta káosszal is; ez utóbbinál szóba kerül a Rákóczi-szabadságharc emlékezete is.

Az alábbi hanganyagban egy kedvenc részem osztom meg:

Légy jól, és találd meg a saját történeteidben rejlő csodát!

Olvass, inspirálódj, és add tovább azt, ami megérintett.

Sat nam,

Viki

Ha szeretnél kérdezni, tapasztalatot megosztani és folytatni a velem való 1:1 munkát, nagy szeretettel ajánlom az Önmagadra Hangolva Konzultációs Mentorprogramom!

Ha ismersz valakit akinek szintén tetszene A Hídépítő című könyvből való felolvasás és a könyvajánló illetve érdeklődik a velem való 1:1 konzultációval kapcsolatban, kérlek küldd tovább neki ezt a posztot!