Sziasztok!
Eszterrel újabb jógatábort szervezünk Piliscsévre ami November 11-13-ig lesz. Kedvcsinálóként a Nyári jógatábor cikkét és képeit itt el tudod olvasni!
A jelentkezési határidő: október 10. További információ: info@yogatree.hu
Gyere el! Nagyon jó lesz, akárcsak a múltkori!
Namaste,
Viki
Sziasztok!
Kinek nincs még szempárnája? Újabbak készültek ugyanis. Mint mindig most is friss levendulával illatosítva és lenmaggal töltve.
Kiváló relaxációhoz vagy használhatod esti alvásod vagy délutáni szunyókálásod elősegítőjeként. A gyerekek imádják és ajándékba is sokan viszik. Hangfüdőhöz kiváló! 
Hogy mi az Hangfürdő? Itt meghallgathatod a riportot amit Bögös Anettal készítettem.
Persze nem tudtam ellenállni, én is választottam egy újabbat, így most van egy az ágyamban és egy a táskámban is. Vagyis készen állok relaxálni bármerre is járok!
Gyorsan fogynak, ne hagyd ki 🙂
Csodás hetet!
Namaste,
Viki
Sziasztok!
Tudtátok, hogy a henna nemcsak hogy mesés díszítés a bőrön, de számtalan gyógyhatása is van?
Fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása is van, ezért kiváló kisebb karcolások ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére. Ezenkívül pozitív hatást gyakorol a húzódásokra, reumás fájdalmakra és ízületi gyulladásokra. Az Indiai hagyományok szerint a mennyasszonyt hennával festik be mindkét kézfejen, tenyéren, lábfejeken, ujjakon és körmökön. Ez a munka körülbelül 2-6 órát vesz igénybe a minta bonyolultságától és a festő tapasztalatától függően. Van hogy több henna festő is dolgozik az arán. Aztán a szokás az, hogy az esküvő után a mennyasszonynak addig nem szabad házimunkát végeznie amíg a henna le nem kopik.
Praktika:
A henna élettartama növelhető, ha a bőrfelületet, ahova felvisszük a festéket szépen megtisztítjuk, majd a felfestés utáni száradás után háromszor visszanedvesítjük a mintát. Miután ez is megtörtént, utána olajjal kenjük át, hogy ha mégis érné víz, segítsük a bőr vízlepergető hatását. Amint látod, már maga ez igen hosszadalmas folyamat. Vagyis kíváló kikapcsolódás a nyári napokra, lehetőség arra. hogy megtanuljuk lelassulni kicsit.
A fent említett gyógyhatások mellett ami számomra még igazán izgalmas az a testre felfestett mintákban, szimbólumokban rejlő gyógyító hatalom megtapasztalása!
A szimbólumok kutatása nagy szenvedélyemmé vált. Az elmúlt években rengeteg könyvet elolvastam és régóta figyelem az álmaim is. Joseph Campbell egyik kedvenc és leginspirálóbb forrásom, azt mondta: “Az álom a személyes mitológia, a mítosz a személytelen álom.” Campbell nemcsak engem inspirál és inspirált, hanem magát George Lucas-t is! (Tudjátok a Csillagok Háborúja rendezőjét.) Ah Campbell egy érdekes és hatalmas ismeretanyagot felhalmozó személy akiről írok majd még a Bölcsesség nyomában című rovatomban.
De most vissza a szimbólumokhoz! A test különböző részére felfestett szimbólumok a tudatalatti síkján keresztül rendkívüli energiákat és erőket mozgósíthatnak. Amikor valaki megbetegszik, akár fizikai- lelki- vagy szellemi szinten, a betegség valójában nem más mint jelzés, mégpedig ezeken a síkokon megnyilvánuló egyensúlyhiányé. A betegségeket, a lelki gyengítő hatásokat, a diszharmóniát negatív rezgések hozzák létre az életünkben sokszor negatív gondolatok által.
A beteggé tévő negatív információkat azonban helyesbíteni lehet olyan felfestett szimbólumokkal, amelyek rezgésük, energiájuk által elindíthatják a pozitív irányba történő változást az életünkben. Tartósan azonban mindenki önmaga gyógyíthatja csak meg magát azáltal, hogy helyreállítja az összhangot belső önmagával és az egyetemes renddel.
Azt is szeretem a hennában, hogy benne van az Élet rendje, vagyis a múlandóság. Akárcsak a tibeti szerzetesek által kreált homok-mandalákban. Megalkotunk valami szépet, csodáljuk élvezzük, mosolygunk ha rá nézünk, aztán ahogy telik az idő megfigyeljük, hogy a kezdetben éles vonalakkal elhatárolódott szépség lassan elhalványul, majd eltűnik. Csodálatos analógia ez. Csodálatos tanítás.
A legtöbb esetben szerintem a gyógyulás akkor és abból következik be, hogy engedjük elmúlni azt, aminek az ideje lejárt. Illetve abban, hogy észre vesszük azt ami ITT és MOST van, tanulunk abból és élvezzük azt.
Én most ezt a magam által megálmodott és megfestett mandalát csodálom, amíg el nem jön az idő, hogy egy újat álmodjak.
Mesés álmodozást nektek is erre a szeles- álmos vasárnap délutánra!
Namaste,
Viki
Sziasztok!
Örömmel jelentem, hogy elkészült az első adag friss levendulával illatosított szempárna. Kiváló relaxációhoz vagy használhatod esti alvásod vagy délutáni szunyókálásod elősegítőjeként. A gyerekek imádják és ajándékba is sokan viszik. Hangfüdőhöz kiváló! Hogy mi az Hangfürdő? Itt meghallgathatod a riportot amit Bögös Anettal készítettem. A következő hangfürdő most szombaton lesz a Yogatreeben 17.30-tól. Itt találsz bővebb információt róla.
Természetesen én is megajándékoztam magam eggyel, mert nincs párja a friss levendula illatnak!
Gyorsan fogynak, ne hagyd ki 🙂
Csodás hétvégét!
Namaste,
Viki
Minden évben izgatottan várom a levendula virágzást. Idén a Balaton közelében Szentgyörgyhegyen sikerült megszednem az ez évre tervezett levendula párnáimhoz a belevalót.
A mai napom nagy része el is ment azzal, hogy átválogattam és kis csokrokba rendeztem őket. A szívem közben újjongott, hogy milyen csodálatos elfoglaltság is ez: ülni a diófa árnyékában és illatos levendulát kötözni. Persze az ihlet is megjött!
Vidám kis társaságban van szerencsém ma délután
Döngicsélő, szorgalmas méhek hada játszik nekem
levendula orgonán.
Remélem a ti vasárnapotok is hasonlóan jól telt. Ha tavaly lemaradtál a relaxációhoz kiváló levendula párnák birtoklásának és használatának öröméről és kiváltságáról, idén légy résen, hogy neked is jusson legalább egy vagy több mert ajándékba is kiváló…
Hamarosan jönnek a szempárnák addig is csodáld meg itt ezen a képen a végeredményt!
Ihlettel és a végtelen lehetőségek szabadségával fűszerezett szép estét!
Namaste,
Viki
Csatlakozz hozzám és Korpás Eszterhez egy jógás hétvégére július 8-10 között!
Az együtt töltött idő alatt meditálunk, jógázunk, sétálunk, fejlesztjük kreatív eszköztárunk, lazítunk és beszélgetünk.
Számtalan lehetőséged nyílik kérdezni, megérteni valamint elkezdeni felépíteni illetve megerősíteni és elmélyíteni mindennapos gyakorlásod.
Mindezt egy olyan gyönyörű és inspiráló helyen mint a Pilis… ♥
A tábor péntektől vasárnapig tart, az ár tartalmazza a szállást igényes 2-4 fős, fürdőszobás vendégházakban, napi háromszori vegetáriánus érkezést, és a jógás programokat két tanár vezetésével és közreműködésével (különböző stílusú és intenzitású jógaórák, légzőgyakorlatok, relaxáció, meditáció, közös mantrázás, kirándulás és mala készítés).
A Kelemen Majorság könnyen elérhető helyen, Budapestől 25 km-re található Piliscsév mellett, teljes csendben, a természet ölelésében ad lehetőséget a maximális kikapcsolódásra. A környéken számos turistaútvonal elérhető kilátókkal, forrásokkal, felfedezésre váró látványosságokkal.
A tábor díja 38.500 Ft, jelentkezési és előleg befizetési határidő 2016. május 31.
További részletek hamarosan, jelentkezési szándékodat kérjük az info@yogatree.hu címre küldött email-el erősítsd meg!
Sziasztok!
Itt meg tudjátok hallgatni a keddi (2016. Április 29-i) Jógaóra utáni beszélgetést.
Csodás tavaszodást mindenkinek!
Namste,
Viki
Ismered-e a megbecsülés szótárát? Kezd ennek a memórizálásával a napot. Így ahelyett, hogy a negatívat vennéd észre a másikban keresd a jót, hiszen már szótárad is van hozzá 🙂 Légy inspiráló, tündöklő és csodálatos!
Tat tvam asi
Namaste,
Viki
Szeretettel ajánlom neked az Eszenciális Szavak playlist számait!
Hallgasd őket reggel és este. Mikor jó kedved van vagy mikor szeretnéd magad felemelni.
Használd inspirációképp ahhoz, hogy elkezdj írni és megalkosd a saját eszenciális szavaid.
Fény és Áldás,
Namaste,
Viki
Mindig is voltak művészeti hajlamaim. Gyermekkorom óra imádok rajzolni, festeni és “létrehozni” új dolgokat. Hol gyöngy fűzésbe, hol bútor felújításba fogtam. Megtanultam hímezni, horgolni és kötni később pedig fonni és szőni. Kisiskolás korom óta rendszeresen főzök. Tinédzserkori első komolyabb gyűjtésemből egy biciklit a másodikból egy varrógépet vettem magamnak. Ahogy a kezem ügyébe került pénzel igyekeztem gazdálkodni, azt okosan beosztani, úgy tettem az időmmel is. Sosem szerettem az üresjáratokat. A napjaimat mindig is igyekeztem aktívan eltölteni. Minden nap tenni valamit amitől az aznap értelmet nyer.
Az évek során azonban változtam. Ma már kevésbé sürgetem magam. Nem kapkodok már, elült belőlem a vágy, hogy “oda” érjek. Inkább igyekszem megtalálni az “itt”-ben a napnak az áramlását és abba bekapcsolódni. Megfigyeltem ugyanis, hogy vannak napok, mikor az ember mindenféle nehézség nélkül képes elérni és megvalósítani dolgokat. Máskor meg bárhogy igyekszik is, csak kudarcba fullad minden próbálkozása. Számomra tehát a valódi kérdés nem az “vajon időben vagyok-e?” sokkal inkább az “vajon benne vagyok-e a nap áramában vagy sem?”
Sosem neveztem magam művésznek, de mikor az ember kap egy-egy elismerő kritikát az mégiscsak jól esik neki, kicsit művésznek érzi magát tőle. Bátorítás ez számára és egy áhított jövőképet csillant meg előtte. A várva várt érzést hozza: mégiscsak érdemes alkotni.
Persze ott vannak azok a bizonyos napok, amik sokszor nem is napok hanem hosszú időszakok az ember életében, amikor nem alkot. És nem azért mert nem akar, hanem mert nem tud. Valamiféle gát alakul ki benne. Gát amit vagy a környezet amelyben él alakít ki benne, vagy önmagából generálja azt. Félelmeiből, kétségeiből abból a számtalan jelmezben felbukkanó bizonytalanságból, ami megkérdőjelezi az alkotásra váró mű szükségességét.
Van aki mégis átkel ezen az ingoványos terepen. Belőlük lesznek a művészek, akiket felismerünk, akiknek kreditet, odafigyelést és elismerést adunk. Sok esetben azonban nem vesszük észre, hogy nem is a keze közül kikerülő alkotás nagyszerűsége miatt, hanem elsősorban azért a belső hozzáállásért hogy Ő nem adta fel.
A félelmeink leküzdése, az elvárások teljes hiánya és a kritika megfelelő módon való kezelésének elsajátítása tehát az első lépés, mely biztosítja azt, hogy ne adjuk fel bármibe is kezdtünk. Aztán jöhet az önátadás és a folyamatban való elmerülés, maga a transzformáció. Annak a kitartó makacsságnak a megélése, amellyel nap mint nap megjelenünk művészeti műhelyünkben – legyen ez a munkahelyünk, vagy éppen a konyha, vagy a gyerekszoba. Annak az elhivatott szenvedélynek a megélése, amellyel felvértezzük magunkat azokra az időkre mikor az ihlet csak nem jön – mikor a munka monoton, mikor ott állunk a konyha közepén tétován és azon merengünk, “talán inkább mégis rendelni kéne”, vagy mikor a gyereked sír és nem tudod mitévő légy.
Meg kell élnünk tehát azt a végtelen türelmet, amellyel a keblünkben képessé válunk várni, s alázattal elfogadni azt a megnyilvánulását művészetünknek amely egyedül csak rajtunk képes megvalósulni. Ugyanis az életet jól élni: művészet.
Művész az, aki képes a munkáját örömmel végezni bármi legyen is az, aki képes kiváló szakáccsá válni még akkor is ha csak önmagának főz és dicséretet nem várhat senkitől. Művész az aki képes egy síró gyermeket a karjába venni és elringatni nem pedig megbüntetni vagy rákiabálni.
Mindannyiunkban ott van hát a művész aki kifejezésre vár. Ártatlanná kell tehát válnunk, megszabadulnunk minden konvenciótól és elhagyni minden berögzött szokásunk. Egyik felünkben örökké gyermek maradni, a másikban pedig felnőtté válni. Határozottá abban, hogy választott médiánkhoz hűségesek maradunk. Csak így teremthetünk maradandó értékeket. Hiszen a teremtés szárnyaló szabadságát csak az érezheti akinek van biztos talaj a lába alatt amiről elrugaszkodhat, s ahová időről-időre visszatérhet.
Namaste,
Viki
viktoria maczo 