Inspirációt merítek a szépségből. Észreveszem és értékelem mindazt amim van. Itt. Most. Ebben a pillanatban.
Manapság az emberek szeretnek mindent számokkal és adatokkal kifejezni, véleményük igazságát ezzel alátámasztani.
A napokban elkezdtem felfedezni magamban egy egészen más jellegű motivációt. Amit minden bizonnyal az anyaság hozott. Örömmel veszem észre magamban az ébredő képességet arra, hogy a tökéletesség elébe a kapcsolódást helyezem.
Kapcsolódást a természettel, a véget nem érő házimunka felett. Egy séta az ébredő tavasz rügyező fái között jelenleg jobban feltölt mint a rend amit az otthonomban teremtek.
Kapcsolódást a belső indíttatásaimmal, azok helyett a kötelezően elvégzendő feladatok helyett amelyek kikötése az elmém szüleménye. Írok. Végre és újra megint. Hallgatózom befelé és reagálok a megérzéseimre.
És mindenek felett előtérbe helyezem a kapcsolódást a gyermekemmel mikor számomra érhetetlen módon hisztizik. Nem akarok már menekülni a kínos és kényelmetlen helyzetekből, mert felismertem: “amikor a gyermekem rosszalkodik, nyafog vagy kitörő érzelmek árasztják el akkor van a leginkább szüksége arra, hogy ott legyen mellette valaki aki nem ítélkezik, nem kritizál, nem próbálja elvenni tőle vagy semmissé tenni a személyes megéléseit. Egyszerűen csak, minden feltétel nélkül elfogadja őt és a helyzetet.”
Vajon mennyiben változna meg a minket körülvevő világ, ha mindannyiunk megkaphatná ezt a támogatást kríziseink közepette?
Ebben a hónapban azzal kapcsolatban szeretném megosztani a tapasztalataim veletek, hogy én hogyan tisztulok testileg-, lelkileg- és a környezetemmel készülve a tavaszra.
A testtudatosság terén először a tizenhat évesen végzett agykontrol tanfolyam keretében kaptam útmutatást. Akkor kaptam egy táblázatot, amiben fel voltak sorolva a megfelelő illetve a nem meg felelő ételtársítások. Számomra ez teljesen új volt. Ugyan sokszor lázadtam a vasárnapi mindenkori húsleves, rántotthús-krumpli összeállítás ellen, de ez inkább a megszokás unalmába való első kiugrási kísérletem volt.
Ez a táblázat keresésre késztetett! Így ismertem meg a makrobiotikát. A tudatos térrendezés művészetének megismerése és ezzel együtt a belső harmónia megteremtése vezérmotívummá vált számomra. Közel tíz éven át építkeztem ezekből a forrásokból. A kíváncsiságom vezetett el a távol-keleti konyha megismerése felé, és mikor 2006-ban Új-Zélandra érkeztünk nagy örömmel próbálgattam a különböző népek konyháit.
A 2010-től kezdődő jóga-tréningek kapcsán ismerkedtem meg aztán az Ayurvédával. Nem is ismerkedés volt ez, hanem emlékek felfrissítése, mert ahogy haladtam a tanulmányaimban a dósák megismerésével és az életvezetési elvekkel nem esett soha nehezemre az Ayurvéda rendszerében gondolkozni.
Az Ayurvéda mellett, Új-Zélandon újra találkoztam az 5 elemmel és a taoista szemléletmóddal mikor arcdiagnosztikát tanultam.
Érdekes megfigyelés az számomra, hogy a húszas éveimtől a negyvenesig minden egyes új rendszerbe úgy vettettem bele magam, hogy igyekeztem áthúzni, semmissé tenni és hátra sem nézni arra, ahonnét jöttem. A fejlődésem egyenes útnak véltem, nem spirálszerűnek és úgy éreztem, hogy az áthallások az egyik rendszerből a másikba csupán érzékcsalódások. Minden alkalommal kezdőként, friss elmével és üres füzettel érkeztem a tanáraimhoz. Nyitottan a tanulásra.
Visszatekintve megállapíthatom, hogy a nehézségeim az étkezés terén, igaz tanúi annak a folyamatnak aminek jelenleg is a feltárásán és a megértésén vagyok. Hálás vagyok érte, hogy milyen sok helyen is jártam és mennyi tanulás és megismerés is van a hátam mögött. Mennyi kúra és kultúra, mennyi rendszer, mennyi konyha, mennyi bölcs asszony akitől tanulhattam! Ahogy felfedeztem, az Ayurvéda és a Makrobiotika között a hasonlóságokat és elkezdtem alkalmazni, beilleszteni és integrálni a mindenkori terápiás munkába a tanultakat, úgy nőtt az a forráskészlet aminek a birtokában a választásaim már nagyobb szabadsággal és belső bizonyossággal vagyok képes meghozni.
A több mint húsz éves tapasztalatomat igyekszem most tehát olyan formában átadni nektek, hogy használható legyen mindenki számára. Éppen ezért most elsősorban nem recepteket, hanem irányelveket és praktikákat szeretnék megosztani veletek.
Azért fontos ilyenkor tavasz elején kicsit tisztítani, mert a télen felgyülemlő salak akár a természetben bennünk is felgyülemlik. Tavasz elején hajlamosak lehetünk könnyebben megfázni, immunrendszerünk is kifárad és gyengébb lehet ilyenkor. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy változtatunk kicsit a diétánkon. (Valójában ez minden évszakra igaz, jó hangolódni az évszakokhoz és idényjelleggel étkezni).
A legfontosabb, hogy egy olyan kiindulási pontot teremtsünk meg magunknak amit én úgy fogalmazok meg: “megfelelő körülmények megteremtése”. Ehhez a következő eszközöket használom:
Naplózás: Tisztázom azt, mit szeretnék elérni, mi a célom. Ennek részeként sokszor vezetek Ételnaplót.
Ételnapló: lejegyzem benne, hogy mit fogyasztok. Elsőre pár hétig azt ami jelenleg van. Így meg tudom figyelni a saját szokásaim, ki tudom értékelni, hogy milyen ételek vannak jelen, mikor naplózom arról is, hogy az egyes elfogyasztott ételek milyen hatással vannak rám (fizikai, érzelmi, mentális szinten) egy még teljesebb képet kapok arról, hogyan is állok az egészség terén, mire van szükségem. Ilyenkor szoktam egy étkezési tervet készíteni. Jelen esetben a tavaszi kúrát tervezem meg és ezt osztom meg veletek is.
Izomtesztelés: ezzel a módszerrel könnyen eldönthető mire van szüksége a testünknek. Először a kineziológiában találkoztam ezzel a módszerrel. Jelenleg arra használom, hogy kiteszteljem vele, hogy milyen vitaminra/ételre van szüksége a testemnek. Azért szeretem, mert nagyon egyszerű. (A könnyebb megértés kedvéért erről készítek nektek egy rövid videót!)
Listaírás
Beszerző körút
“Mi mehet, mi maradhat?” szortírozás.
A tavaszi Tisztító kúra kapcsán a Következő tervet használom már évek óta:
Bél-, Vese-, Máj-tisztítás. A sorrend fontos, nem összekeverendő a sorrend!
Béltisztítás (hossza 2-3 hét) mustármag kúra: a bélben lévő féregterenítésre. (Most lehet forgatod a szemed, de ha vagy olyan szerencsés, hogy nagyrészt bio-ételeket fogyasztasz, akkor biztosan vannak a beleidben férgek! Ez onnan lehet nyilvánvaló, hogy bizonyos ételcsoportokat szívesebben fogyasztasz (pl. cukor, szénhidrát) illetve nem tudsz lemondani róla. Útifű maghéj kúra belek fizikai tisztítására. Zöld turmix: fizikai tisztítás és alkalizálás. Az olaj húzás, egy ősi ayurvédikus módszer, amely méregteleníti és tisztítja a testet, úgy, hogy kivonja a szervezetedből a káros anyagokat, a baktériumokat, kórokozókat és a mérgeket. A szervezet tehát megtisztul és regenerálódik.
Mustármag kúra menete: 1 teáskanál-evőkanál (teszteld ki neked mennyi!)mustármag fogyasztása reggel éhgyomorra. Figyelem! Ne rágd szét, csak nyeld le. (Én jelenleg napi 3x szedek egy kiskanálnyi mustármagot a fő étkezések előtt, 2 hétig).
Útifű maghéj kúra: 1-3 hét: Figyelem! Rengeteg vizet kell fogyasztanod ha ezt is beilleszted a tisztító kúrádba! Ha gondod van a megfelelő víz mennyiség elfogyasztásával, ezt inkább hagyd ki!
Zöld turmix: Arra jó, hogy alkalizál. Mikor a testünk kémiai egyensúlya savas felé tolódik (pl. sok kávé-, kevés víz-, rengeteg szénhidrát fogyasztás) jellemzően az immunrendszerünk gyengül. (pl. hajlamosak lehetünk a migrénre, PMS-re). Az összetevőit mindig változtatom, de béltisztítás kapcsán mindig teszek bele lenmagot és chia magot!
Gyógytea fogyasztás: csalán, zsurló, aranyvessző keverék (1/3 arányban) vagy egy nap csalán, egy nap zsurló reggel éhgyomorra (Én nagyon szeretem Gyuri bácsi teáit, ezeket jó szívvel ajánlom).
Aromaterápia (ez mehet a lábfürdőbe, Epson sóra csöpögtetve, melegítő borogatásba illetve a talpra vesepontra) melegítő minőségű illóolajokkal: fahéj, a boróka, a gyömbér, a kardamom, vagy a feketebors. A vese energiájával különösen jó rezonanciában van a kamilla, boróka, cédrus. Én hordozó olajnak jelenleg az oliva oljat szeretem nagyon.
Lábfürdő (Borókás lábfürdő: Főzz 6 evőkanál finomra őrölt (én mozsárban szeretem összetörni) borókabogyóból és 1 l vízből erős teát. Add a teát 2 liter meleg vízzel feltöltött lavórba és áztasd a lábad 10 percig. Utána húzz vastag gyapjúzoknit és pihenj legalább fél órát! Tedd fel a lábad, ne lógasd! A boróka az egész testünk átmelegíti!
Melegítő borogatások (pl. gyömbérrel)
Talpon vesepont – masszírozása (Videóban megmutatom majd, hol található ez a pont!)
Tőzegáfonya kúra, de csak akkor ha nincs epe problémád
Ebben az időszakban a multivitaminok fogyasztásának csökkentése (kiiktatása, ha lehetséges)! (vesére, májra megterhelő hatással vannak!) Izomteszteléssel el tudod dönteni mire van feltétlenül szüksége a testednek!
Só fogyasztásának csökkentése
Májtisztítás:
Máriatövis teakúra: Étkezések előtt fél órával, napi 3 csészével, 4 héten át.
Jó hatással van a májra még: fekete retek, gyermekláncfű, borsmenta, cickafark, rozmaring, fehér üröm, articsóka, gránátalma.
A vesetisztítás közben vagy után be szoktam iktatni egy piramiskúrát is:
Ennek hossza 1-2 hét. (Ideális húsvét előtt!)
Menete:
1 nap: elhagyom a kávét, alkoholt, mesterséges vitaminokat (toxinmentes)
2 nap: elhagyom a húst, halat, tojást (vegetáriánus)
3 nap: elhagyom a tejtermékeket, mézet (vegán)
4 nap: elhagyom a glutént (kenyér, tészta) marad: rizs, zab, hajdina, köles, quinoa, amaránt stb. (Vegán-Glutén mentes)
5 nap: Mono-diéta napok (amúgy ezek kiválóak a menzesz ideje alatt is!) Én nagyon szeretem a kicsári-t, hüvelyesekből készült krém leveseket (pl. vörös lencse, lencse, mungó bab) és zöldség leveseket (pl. minestrone)
6 nap: Mono-diéta úgy hogy elhagyom a hüvelyeseket is. (marad: glutén menetes gabona és zöldség)
8 nap: folyadék nap (zöldséglé, gyógytea, tiszta víz)
9 nap: elkezdünk visszafelé építkezni! Újra jöhetnek a zöldségek!
10 nap: mono-diéta hüvelyesek nélkül
11 nap mono diéta hüvelyesekkel
12 nap: jöhetnek vissza a glutén tartalmú ételek
13 nap: jöhetnek vissza a tejtermékek
14 nap: jöhet vissza a hús, hal, tojás
15 nap: jöhet vissza a kávé, alkohol, vitaminok (persze csak ha szeretnéd!)
A diéta minden szintje hat! Ha csak elhagyod a kévét, a húst, tejtermékeket vagy a glutént pár hétre már az is óriási! Mikor tehát nekiindulsz figyeld meg, mi az amit el tudsz hagyni, majd mikor építkezel visszafelé; figyeld meg, mi az amit szeretnél visszavenni! Használd az izomtesztelés módszerét, vagyis ne az elméddel dönts, hanem a testeddel! Naplózz! Légy kedves magadhoz.
Fontos, hogy koplalásról szó sincs, az adagok mérete igény szerint alakítható, illetve ehetsz 3 étkezés helyett 6x is egy nap! Ez nem fogyókúra! Nem a mennyiségen, hanem a minőségen változtatunk!
Térrendezés:
Ennek kapcsán szortírozok. Ebben benne van a tavaszi nagytakarítás, a ruhásszekrény átnézése, a fürdőszobai termékek cenzúrája. A piramiskúra kapcsán, ahogy indul a kúra a toxinmentes napokkal: “mi mehet mi maradhat?” átnézem a konyhában a liszteket, fűszereket, csomagolt ételeket, fürdőszobában a tisztítószereket, krémeket, tusfürdőket, samponokat, stb.
Minden itt leírt szolgáljon csupán inspiráció képen számotokra, semmiképpen sem követendő tanácsként. Ha van valamilyen egészségügyi problémád, kérlek konzultáj orvossal, mielőtt megváltoztatnád az étrendedet!
Csodás felismeréseket és megtisztulást! Ragyogó tavaszkezdést mindenkinek!
Az egyik kedvenc távol keleti történetem egy mesterről szól akinek az érkezését már alig várják egy faluban. Mikor megérkezik a gyerekek körbe táncolják, az emberek mosolyognak és étellel és hellyel kínálják. Majd elé járulnak és mindenki elmondja miben kérik a gyógyító mester segítségét. Híre a falu végében élő asszonyhoz is elér, aki egyedül él és nyomorúságban. Mikor a mester útjára indul az ő háza előtt is elsétál. Az asszony kint ül a háza előtti padon és már alig várja hogy megszólítsa a mestert: “Hallottam a sok csodálatos gyógyulásról ami a te érdemed! Kérlek gyógyíts meg engem is!”
A mester kedvesen felé fordul és így szól: “Mit tanultál a betegségedtől?”
Erre az asszony felháborodik: “Mégis mit tanulhattam volna? Hiszen szegény vagyok, nyomorék vagyok, itt élek a falu szélén, mert olyan csúnya vagyok a betegségemtől hogy az emberek elkerülnek és a gyerekek félnek tőlem! Mégis mit tanulhattam volna?”
A mester mindezt hallván lehajtja a fejét és csak hallgat. Majd az asszonyra néz és így szól: “Nem tudlak meggyógyítani.”
Az asszony nem hisz a fülének és magából kikelve így kiabál: “Mégis miért nem?”
“Mert-“…-feleli a mester “…nem tanultál semmit a betegségedből. Mindennek oka és célja van, nem vehetem el tőled azt amitől a legtöbbet kaphatod.”
Ez a történet mindig elgondolkoztat mikor beteg vagyok és a gyógyulás csak nem jön. Mi az amit még tanulnom kell? Hol van elrejtve az áldás ebben a helyzetben?
Mindig szerettem írni. És mikor szerettem volna jobban írni, megfogadtam egy tanácsot: “Olvass sokat, írj sokat!”.
Ezt a vágyam élem ki azokban a könyvekben, amelyekben megtalálom azt az eszenciát amire vágyok. Az Ezüstrókát ki lehet olvasni egy ültő helyedben, egy délután alatt. De én elsőre is és most, harmadszori olvasásra is lassan haladok vele. Engedem, hogy az eszenciálisra sűrített történet, a karakterek tisztára fényesített jellemvonásaikkal megérintsenek és engem is alkotásra vegyenek.
Az írónő műveivel való találkozásom egy véletlen műve volt, ahogy sok minden számomra jelentőségteljes dolog az életemben. Évekkel ezelőtt találtam tőle egy könyvet a Balatonfüredi könyvtár asztalán, amibe idő teljében belelapoztam, majd nem tudtam letenni. Nagyon szeretem az írásait, mert kiragadnak a valóságból de ugyanakkor nagyon is megalapoznak benne azzal a képességgel felruházva aminek a kifejlesztésén vagyok, amióta a jógaszőnyegre léptem.
Kedvcsinálóképp, szeretném megosztani veletek azokat a könyvrészleteket, amelyek számomra a leginkább emlékezetessé tették ezt a könyvet!
“Ezüstrókám!
Szeretet az, amikor csendes nyugalommal csak átöleled, és tudod, az életed is rábíznád. Szeretet az, amikor biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol. Szeretet az, ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed…Amikor olyan titkaidat is elmondod neki, amiket még te sem tudtál azelőtt magadról És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, gyűrötten, kócosan, és te boldog vagy. Szeretlek. Lora!”
Nagyon tetszett ez a levél, mert olyan volt számomra mintha nekem lett volna címezve, hiszen ezt a remek könyvet is a férjemtől kaptam, aki mindig megtalálja nekem a legjobbat!
“Ahogy a nap rásütött, ezüstös fényben fürdött a hómező. Messziről, távcsővel egy sarki rókát pillantottunk meg. Vadászott. Óvatosan lépdelt, egyszer csak megállt. Fejét lehajtotta, majd egyik, aztán másik oldalára billentette. A hó fölött hallgatózott. Megfeszült a teste. Hirtelen, mintha rugó lökte volna ki, felugrott magasra. És fejjel előre, be a hóba. Csavaros mozgással egyre beljebb ásott, már csak a hátsó lába vége és a farka látszott ki. Majd ugyanolyan hirtelen kirúgta magát. Megrázta a bundáját. A szájában ott ficánkolt hosszú farokkal egy egér. Vagy cickány. Valami apró sarki rágcsáló. Cris rám nézett és nevetett. “Ezüstróka, így hívom. Már sok vadászatát láttam, nem tudok betelni vele. Te vagy ilyen, Lora. Kecses, okos, erős, aki nem adja fel. Kíváncsi, figyel, befúrja magát az ismeretlenbe…hogy élve maradjon.”
Ebben az idézetben benne van számomra mindaz, ami jelenleg az egyik eszenciális napi rutinom része: a képesség kifejlesztése amellyel az idő lassítható és az érzékszerveinket felvett információáradat szűrhető. Megfogalmazódott bennem ugyanis a vágy arra, hogy szeretném jobban érezni a pillanatokat amelyek örömet adnak. Szeretném növelni magamban annak a képességét, amellyel értékelem azokat a színeket, hangokat, ízeket, illatokat és megtapintható dolgokat amelyek hozzáadnak a mindennapjaim sokrétű valóságának megtapasztalásának élményéhez.
“-A jeges zuhany alatt szabad kiabálni, hangosan énekelni, hiszen akkora sokk ér, amikor magadra ereszted a vizet, hogy jaj! Én nem is bírom másképp, kieresztem a hangomat. De a hirtelen hideggel a szervezted is sokkot kap, felocsúdik, huh! A vérkeringésed meggyorsul, a pulzusod emelkedik, a gyors véráram miatt minden szervedhez – szívedhez, vesédhez, májadhoz – sokkal gyorsabban eljut az oxigén, mint egyébként. Ezért érzed, hogy felfrissülsz. Utánanéztem, a hidegtől nő a fehérvérsejtek száma, meg tudnak harcolni a vírusokkal, nyavajákkal. Összehúzódnak a pórusaid, a bőröd sima lesz, nincs sok esélye pattanásnak, mitesszernek. A hajnak is jót tesz, gondold el, a hideg víz a fejbőrt is frissíti, a haj ettől erőre kap. Arról nem is beszélve, hogy a reggeli rossz hangulatot, fáradságot, kedvetlenséget messzire űzi, az agyat élénkíti, frissebben tart, mint egy kávé. Próbáld csak ki, soha nem hagyod el!”
És végül ez az utolsó idézet, számomra egy IGEN! IGEN! IGEN?! Először is, igen megint egy véletlen egybeesés, hogy egy nem az egészség megőrzésről szóló könyvben találok egy olyan idézetet, ami első olvasatra inspirációként, sokadik olvasatra pedig újabb és újabb megerősítésként szolgál számomra arra a kérdésre “miért is szerettem bele én magam is a hideg zuhanyozás élményébe“! Másodszor, igen pontosan így érzem magam én is a hideg zuhany alatt! És harmadszor: egy felkérés hozzátok! “mire vártok még, hogy ti is tegyetek egy próbát?! Mikor hallom tőletek is: IGEN?!”
Ragyogó tavaszvárást!
Jó olvasást és újjászületést a hideg zuhany alatt! Viki
Női gyakorlóként megtanultam, hogyan igazítsam a gyakorlásom a ciklusomhoz. Később az anyaságot megélve megtanultam, hogy kifejezve az őszinte szándékom a mindennapi gyakorlásra olyan tanításokat kaphatok amelyek enélkül elérhetetlenek lennének.
Pattabhi Jois mindig arra ösztönözte a tanítványait, hogy alapítsanak családot, mert a valódi jóga akkor kezdődik. Csak mosolygott mindig az elme szülte problémákon. A kétségeken amelyeket a gyakorlásban még megfelelően el nem mélyült elme szül.
Gyerek mellett minden megváltozik. A külsőségek háttérbe szorulnak és a belső megélések kerülnek előtérbe. A látható, kézzel fogható, mérhető; sokszor csekély mértékű azonban a láthatatlanban rejlő, egyéb érzékelést és képességeket ébresztő megélések bőségesek.
Felfedeztem hogy a gyakorlásom fejben is el tudom végezni. Az egyes mozgássorozatokhoz tartozó mozdulatokat így is lehet csiszolgatni, a légzést így is lehet hangolni. Felfedeztem, hogy a gyakorlásom el tudom végezni akkor és ott amikor lehetőségem van rá, akkor is ha számtalanszor megszakítanak közben. Akkor is ha számtalanszor újra kell kezdenem. Akkor is ha a körülmények nem ideálisak.
Áldás a pillanat mikor a szőnyegen állhatok. Áldás a légzésbe helyezett tudatosság. A mennyiség nem számít csupán a minőség. A külsőségek nem számítanak csupán a szándék ereje.
Ha még nem hallgattátok meg, tegyétek meg most! Ebben a részben egy csodáról mesélek amire itt a közepünkben leltem rá és megosztok egy 3 perces napi rutint ami számomra felér egy 2 óra hosszú frissítő jóga gyakorlással!
Vannak azok a pillanatok amikor minden olyan könnyen és észrevétlenül a helyére kerül. Amikor nem kell küzdeni csak engedni az eseményeket kibontakozni. Amikor az ember szelíd szemlélője az eseményeknek valahogy minden magától érthetődő.
Egyik nap a héten mikor hazaértünk kislányom mutatott az ujján egy teljesen észrevehetetlen aprócska kis sebet. Majd kijelentette, hogy ő már pedig most nem mos kezet, mert az fájni fog. Elsőre próbáltam meggyőzni ész érvekkel, hogy hiszen olyan aprócska az a “seb” nem fog az annyira fájni!
De ezt igen rossz néven vette és a vége sírás lett. Ellenállt, befeszült a kis teste és megmakacsolta magát. Abban a pillanatban valami végtelen nyugalom öntött el. Leguggoltam mellé, átöleltem és azt súgtam a fülébe: “Szeretlek!” és csak öleltem. Lassan lassan a sírás alábbhagyott. A karjait a nyakam köré fonta és az ölembe kérezkedett. Így ültünk némán a kád szélén ebben a tökéletlen tökéletességben. Egyszerűen csak jelen abban ami van.
Ez első alkalmak egyike hogy nem próbáltam megváltoztatni, megjavítani, vagy semmissé tenni azt amit érzek, azt amit vélhetőleg a másik érez. És ezzel a láthatatlan belső mozzanattal minden megváltozott.
Eltünt minden rossz érzés. Tér és lehetőség nyílt bennem és benne is.
Vallásosan nevelkedtem, elsősorban Anyai Nagymamámnak köszönhetően, aki maga minden alkalmat megragadott a templomba járásra. Valóban magával ragadó volt a vonzódása a templomhoz, mert nem az egyházat ment keresni benne, hanem a lélek tiszta csendjét.
Már tisztán látom, hogy tőle örököltem a megingathatatlan hitem a csoda bizonyosságának létében. Azonban kíváncsi ember lévén és mert a húszas éveimbe lépve nem éreztem, hogy megkapnám azt a támogatást a katolikus szertatásokból amelyekben megleltem volna a bennem születő kérdésekre és aggályokra a választ elkezdtem kutatni és keresni, hogy vajon ezen a valláson kívül van-e még valami? Így találtam meg először a taoizmust, majd a buddhizmust melyeket behatóan tanulmányoztam és melyekben mind a mai napig találok olyan vezérmotívumokat amelyeket segítségül hívva számtalanszor sikerült újra irányt szabni az életemnek. A keresésem elvezetett a kelta kultúra felé is, valamint nagy lelkesedéssel tanulmányoztam a letűnt civilizációk és bennszülött törzsek hagyományait is.
A legtöbbet a buddhizmus mellett India mitológia világának tanulmányozásával töltöttem. Érdekes módon azonban, annak ellenére, hogy Édesanyám halálakor a személyiségemet formáló legmeghatározóbb napi rutinom a jóga volt, valahogy mégis azt éreztem, hogy a gyásznak, ami csak nem akart szűnni és csak nőttön nőtt a szívembe, az hozhat gyógyírt, ha elkezdek újra, rendszeresen templomi szertartásokat látogatni.
Azt hiszem az ilyen jellegű döntések nem az intellektus szülemélyei hanem a szív bölcsességéé, mert még a mai nap is érzem több mint tíz év távlatából, azt a hívást ami generációkon átívelve húzott vissza a gyökereimhez. Valahogy éreztem Nagyanyám jelenlétét és jóváhagyását is ahogy számtalan véletlen folytán egy olyan misére sikerült eljutnom, ahol a Szűz Anyához énekelt liturgiával zárta a pap a rövid misét. Még soha életemben nem hallottam ezt a gyönyörű dalt, – és mint általában szokás nálam, mikor valami lélekemelő dalt hallok – csendes bizonyossággal elkezdtek folyni a könnyeim – jelezve valamiféle csoda jelenlétét. Csak ültem ott abban a hideg templomban, egyedül, a hátsó sorok egyikében és végre sikerült utat engednem annak a fájdalomnak, amelyet a jógaszőnyegen ülve soha nem engedtem meg magamnak. Annak a téves elképzelésnek próbálva megfelelni, miszerint a jógába beavatott az arany középutat járja, öröm és fájdalom felé egyként tekint, nem ragaszkodik.
Ebben az évben (2017) a belső hívásra adott válaszaim egy nagy változás előkészítését szolgálták, amelyeknek a jelentőségét csak így később visszatekintve érzem csak. Engedve a belső késztetésnek egy éven át eljártam arra a bizonyos szombat esti Szűz Anya liturgiára. Ebben ez évben kezdtem el holdnaplót vezetni, tudatosan összehangolni a ciklusom a hold mozgásával és tágabb értelemben a Szűzanyának tiszteletet adó ünnepekkel. Felfedeztem milyen sok ünnepe is van neki az évben (amelyeket idén szeretnék veletek is megosztani), kezdve a mai nappal. Ezen a napon (február 2-án) ünnepli ugyanis a Katolikus Egyház a Gyertyaszentelő Boldogasszonyt ünnepét ami egyfelől Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt Istennek.
De mert így hírtelen, nem biztos, hogy sikerül ezzel az ünneppel kapcsolódnotok, arra gondoltam segítségül hívom a kelta mitológiát és felhívom a figyelmeteket arra, hogy számtalan, a Föld erőivel összhangban élő népnél, köztük a keltáknál is megtalálható volt ez az ünnep. Ők ezt a napot Imbolc-nak hívták. Imbolc jelöli a tél végét és a tavasz jövetelét, az első ásítást a mélyalvásban töltött időszak után és az első jóleső nyújtózkodást mikor az ember felül az ágyban egy ilyen pihentető alvás után.
Ez a nap a növekvő fény, a rituális megtisztulás és a szűz istennő ünnepe.
Ha úgy érzed a te szívedben is megpendít húrokat ez az ünnep, tarts velem egy kis naplózásra. Ezúttal egy levelet írunk. Magunknak. Egy év távlatából.
Legyen ez a levél olyan hangnemben írva, (magadtól-magadnak, vagy egy ősödtől-neked) amint a legjobb-legkedvesebb barátod vagy családtagod felé címeznél. Hogy könnyebb legyen megtalálni a hangnemet, megosztom veled az én levelem!
“2025. február 2.
Drága Vikim!
Mindig is hajlamos voltál álmodozni, szeretem benned azt, hogy látod a rejtett tartalékokat, nemcsak másokban, de magadban is. Tisztelem benned a hitet, amely erőt ad neked arra, hogy kifogyhatatlan lelkesedéssel keresed a jó, a nemes és a szép jelenlétét mindenben.
Örömmel látom, hogy a kezdeti nehézségek nem veszik el a kedved attól, hogy megvalósítsd azt amire belső indíttatást érzel. A kezdet mindig bizonytalannak tűnik, de csak azért, mert még számtalan lehetőség és esély áll a rendelkezésedre a kiinduló pontban. A bizonytalan lépéseket, egyre bizonyosabbak követik, ahogy az ember kialakítja az új szokásainak rutinjait. Nem könnyű elhagyni a megbízható és oly nagy biztonságot adó régi beidegződéseket. Hálás vagyok azért, hogy te mégis megtetted ezt. Nem először, de ezúttal minden pillanatban tökéletesen tiszta szándékkal és határozott elképzelésekkel.
Minden ami ebben a pillanatban körülvesz, ez a szabadság és szépség ennek az eredménye.
Soha se kételkedj hát a megérzéseidben. Ez a belső iránytű vezet téged a legmegbízhatóbban. Felemelő érzés látni, hogy már nem szórod szét a drága energiád, sem jelentéktelen dolgokra sem lényegtelen apróságokra. Szeretem látni, hogy LÁTSZ a lényegen túl is, az időn átívelve is.
A szíved bölcsessége vigyázza lépeidet.
Szeretlek. De hiszen tudod!”
Most te jössz! Szeretettel veszem a megosztásokat és hozzászólásokat: viktoria.yogatherapy@gmail.com
Ha szeretnél egész évben hallani arról, hogyan tudsz a Hold mozgásával és a Föld erőivel nagyobb összhangban megélni a mindennapjaid, tarts velem az Éves Programomban, ahol Február újholdjától egy hónapig az idegrendszert hangoló jógagyakorlatokkal és egyéb terápiás ötletekkel, receptekkel és életmód tanácsokkal támogatlak meg. a Programról bővebben: itt olvashatsz.
Az úti cél meghatározásához fontos tudnunk az érkezési helyünk koordinátáit. Az útvonal kijelöléséhez pedig amellett, hogy tudjuk merre tartunk, tudnunk kell azt is, hogy honnan indultunk.
A régi időkben, mikor még mindannyian élő kapcsolatban álltunk a természet erőivel, a Nap helyzete az égen pontosan kijelölte számunkra az úti célunk. A vándor képes volt a Hold és a csillagok helyzete által tájékozódni.
Szeretnék én magam is ezekre a képességekre szert tenni! Bár gyerekkorom óta nagy lelkesedéssel szemlélem a csillagos eget, egyelőre nem tanultam meg még olvasni és alkalmazni az életemben az üzenetet, amit az égre rajzolnak. Azonban azt megtanultam, hogy a saját potenciálunk megismerése felé tartva szükség van biztos alapra, ahonnan el tudunk rugaszkodni és egy vezércsillagra, ami vezet minket az úton. Számomra ezen az úton haladva az egyik ilyen vezércsillag az írás. A mindennapos naplózás, amelynek a segítségével képes vagyok az érzéseim és a gondolataim letisztázni, és ezzel meghatározni azt a tiszta szándékot, ami szükséges ahhoz, hogy a tetteim is együttállásba kerüljenek az előző kettővel. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy mikor egyszerre jelen van a három, – vezércsillag, szándék és tett – tudatosan hozom létre, azt amire vágyom.
Az írás tehát számomra egy elsődleges eszköz, amivel képes vagyok megteremteni azt a jelent, amibe örömmel ébredek fel.
Szeretném tehát megosztani veletek azt a 3 kérdést, aminek megválaszolásával egy lépéssel közelebb kerülhettek ti is az álmaitok megvalósításához:
Mi az az egy dolog, amit ha most elkezdenék csinálni, pozitívan befolyásolná az életemet?
Mi az az apró lépés, amit most megtehetek ezért?
Mi az az egy dolog, amit ha most abbahagyok, segíti az első pontban meghatározott pozitív dolog megvalósulását?”
További inspirációkért hallgasd meg a Podcast epizódot!
Szeretném folytatni a könyvajánlóimat, mert sokan mondtátok, hogy szerettétek. Én magam is imádok a könyvekről beszélgetni és továbbra is nagy örömmel olvasok, bár manapság egy kisgyerek mellett nehezebb időt találnom a saját könyveimre.
Az elmúlt 5 évben nagyrészt a gyerekirodalom könyvespolcain keresgéltem, hogy megosszam a kislányommal azokat a meséket amik nekem is sokat adtak. Meglepődve vettem tudomásul, hogy nem tetszenek neki a régi klasszikusok. Ezért indultam hát keresésére a mai kortárs irodalomnak és örömmel vettem, hogy rengeteg jó gyerekíró van.
Most azonban szeretnék egy olyan könyvről beszámolni, ami egy időutazás volt számomra, mert azoknak az inspiráló személyeknek az életéről szólt, akik elindítottak a jóga útján.
Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet életének regényes elbeszélése a Jóga Budán, amit a születésnapomra kaptam a férjemtől.
Ragyogó szemekkel meséltem el neki, hogy milyen nagyon beletalált és hogy milyen sokat jelentetett nekem anno Haich Erzsébet Beavatás könyvének elolvasása és azután a Yesudian könyvek felkutatása mint a Sport és Jóga. Elmondtam neki azt is, hogyan inspiráltak és vezettek a napi jógagyakorláshoz ezeken a könyveken keresztül ezek a kiváló jógamesterek.
Ezt a könyv azért jelentett nekem olyan sokat, mert sok-sok évvel ezelőtt egy számomra ismeretlen belső tüzet gyújtott bennem és most így közel 20 évvel később ez az örökké bennem égő szenvedély lobbant új lángra.
” A jógik azt mondják, hogy a gondolat a legnagyobb erő a testben. Hatalmasabb minden fizikai erőnél, hatalmasabb a kimondott szónál, mivel transzcendentális erő, amely áthatja az egész világegyetemet. A jó gondolatok, akármilyen lényegtelennek tűnnek is, nem maradnak hatás nélkül. Légy bátor és tudd, hogy te alakítod a sorsodat. Gondolataid legyenek egészségesek, felemelőek és mindenekelőtt olyan gondolatok, amelyeket szeretnél tettekbe átültetve látni. Némi kitartással hamarosan uralkodni fogsz a gondolataidon, amelyek ahelyett, hogy gátolnának, segíteni fognak téged. Ahelyett, hogy hatalmas mennyiségű felelőtlen gondolatot hintenél el, amelyek megmérgezik a saját életed és azokét, akik kapcsolatba kerülnek veled, légy ura a gondolataidnak, és légy tudatában a rendelkezésedre álló erőnek.”
Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megismerni hogy mi magyarok miként és mennyi láthatatlan belső szállal kötődünk Indiához. Hogy a bennünk ébredő keresés az igazság és a bölcsesség megtalálása felé miként juttat el minket azokhoz a körülményekhez és hogyan hozza az életünkbe azokat az embereket, akikkel az utunk közös.
Csodás ünnepi olvasmány volt! Kiváló évkezdés!
Nektek mi volt mostanában nagy olvasási élmény?
Szeretettel várom a ti könyvajánlóitokat!
Viki
A rovatot minden hónap első szerdai megjelenéssel tervezem újraindítani!
Ha még nem iratkoztál fel a levelező listámra tedd meg most!
viktoria maczo 