Tag: anyaság

A Hősök útjáról Joseph Cambell: Az Ezerarcú Hős című könyvében olvastam. Cambellnek a munkássága ihlette meg George Lucast aki úgy alkotta meg a nagy sikerű, gyerekkorom fantasztikus filmjeinek elsőszámú kedvencét a Csillagok Háborúját, hogy többször konzultált Cambellel a történet megálmodása során.

Egészen elbűvölőnek találtam ennek a korokon és tereken átívelő fonálnak a felgombolyítását, aminek az egyik végét 8 éves gyerekként ragadtam meg.

Igazán lelkesítő gondolat számomra annak a felfedezése, hogy milyen számtalan módon vagyunk egymáshoz kapcsolva.

Tegnap este miután elaludt a kislányom, és hallgattam egyenletes szuszogását, egyszeriben végtelen hála öntött el. Eszembe jutott az az első pillanat, mikor megfogalmazódott szívemben a tiszta vágyakozás egy gyermek után. A sötét szobában, egy egészen mindennapi pillanatban döbbentem rá egy nem mindennapi igazságra. Arra, hogy valójában mindannyian egymás fohászaira adott válaszok vagyunk.

Az önmagunk körül tapasztalt valóságot a bennünk mozgó minőségek teremtik. A vágyaink, az álmaink, a keresés által, ami végső soron elvezet minket egymáshoz.

39.Mielőtt és Aztán: Meghallgathatod itt: Inspiráció Rádió 2.

Mielőtt anya lettem, tele voltam kész válaszokkal a gyereknevelés nehézségeit illetően. Ha valamitől, a szülővé válás ebbéli kihívásaitól sosem tartottam.

Aztán én is anya lettem, immár közel 5 éve és megtapasztalhattam magam is azt amit azelőtt csak feltételeztem. Az ismeret és a tudás teljesen külön álló tapasztalás! Ma már tudom azt, hogy ha egy szülő megosztja velem a nehézségeit, sok esetben az nem azt jelenti, hogy a véleményemre kíváncsi, vagy hogy tanácsot kér tőlem.

Tanulom magam is, hogyan biztosítsak teret a kíváncsi, ítélkezésmentes figyelemnek, a rossz berögződések és elavult, örökölt minták helyett.

Anyának lenni, szülővé érni, intenzív folyamat. Tele fordulatokkal és meglepetésekkel amelyek minden esetben kimozdítanak a megszokottból. Lassan, de biztosan változol és egy nap rádöbbensz, teljesen más emberré lettél.

A változás folyamatában vagyok. Már felismerhetetlen számomra a múltbéli önmagam, de még nem született meg teljesen a jövőbeli valóm.

Végtelen lehetőség vagy eleve elrendeltség? Valami új vagy a megszokott régi? Minden nap, minden pillanatban választhatok és teszem is. Egyre határozottabban!

38. Itt és most:
Meghallgathatod itt: Inspiráció Rádió 2.

Ma reggel nagy sietségemben megértettem a lényeget: “ha itt és most nem tudok boldog lenni, akkor azután sem fog menni, ha elvégeztem mindazt ami a rohanásra késztet”.

Itt és most. Jaj de nehéz is ez néha nekem! Jelen lenni és valóban részt venni abban a tevékenységben amiben benne vagyok. Általában az elmém fénysebességgel száguld előre. Általában azon gondolkozom, hogyan tudnék hatékonyabban és többet elvégezni kevesebb idő alatt.

A multitasking Anyaként nálam így valósul meg: hajat fésülök és mesét mondok; reggelit készítek és közben beteszem a mosást, beágyazok, tálalok és orvosolok minden közben felmerülő problémát, mit az elveszett babák és egyéb játékok megtalálása.

Még csak negyed órája vagyunk fent, de már fejben minden napi teendőmmel kész vagyok.

De ma reggel sikerült megtörni ezt a rutint! Egy megvilágosodott pillanatom sugallataként leültem a kislányom mellé reggelizni. Rá néztem és hálát adtam azért, hogy ő itt van velem. Hogy jelenleg egészségesek vagyunk. Hogy kora reggel jó kedvűen ébredt és csak csacsog és mondja és csak mondja.

Itt és most.

Olyan tünékeny és törékeny a pillanat varázsa. Gyakrabban meg fogom ajándékozni magam vele!

33. A szeretet iskolája:
Meghallgathatod itt: Inspiráció Rádió 2.

Végső soron mind azért vagyunk itt, hogy megtanuljuk szeretni. Ami olyan könnyen és egyszerűen megy, amikor a gyerekáldás csodájában részesülünk.

Mintha a csecsemőknek a hatalmukban állna megállítani az időt. Olyan aprócskák mégis valami kortalan bölcsesség árad belőlük. A világra való rácsodálkozás és a minden mozdulatban és belső folyamatban megélt öröm az egész testüket és lényüket átjárja.

Minden sietség és belső sürgetés hiányában vannak jelen.

Kezdetben létezésünk majd minden mozzanata függ attól, hogy gondoskodnak-e rólunk vagy sem. Ennek ellenére hiányzik belőlünk a jövőnkbe vetett aggodalom és félelem.

Vajon hol és mikor veszítjük el az életbe vetett megingathatatlan bizalmunk? Vajon miért korlátozzunk a jó dolgok megélésének képességét önmagunkban? És vajon van-e lehetőségünk felülmúlni önmagunk és új távlatokat nyitni magunknak a szeretet befogadásának terén?

32. Egymást támogatva: Meghallgathatod itt: Inspiráció Rádió 2.

A harmónia gyors helyreállításának a képessége nem azt jelenti, hogy elkerüljük a konfliktusokat, hanem az, hogy rendelkezünk olyan eszközökkel amelyekkel képesek vagyunk a bennünk feltámadó érzéseket kifejezni és megélni azokat teljes valójában.

Úgy nőttem fel, hogy bizonyos érzések kifejezésére egyáltalán nem kaptam bátorítást mint inkább elutasítást és ellenérzést a környezetemből.

Mint minden gyerek én is csak arra vágytam, hogy elfogadjanak és szeressenek lényem teljes valójában.

Azonban sok esetben ezt az elfogadást csak úgy tapasztalhattam meg, hogy megtanultam elfedni azokat a válaszreakcióimat amiket a környezetem nem helyeselt.

Így tűnt el lassan a tudatos felismerésem teréből az a képességem aminek a saját életemben a felfedezése, a lányom életében pedig a megőrzése, számomra jelenleg mindenek előtt álló!

Együtt tanulunk eszközöket a feltámadó frusztráció és düh kezelésére. Nemtetszésünk kifejezésére az erőszakmentes kommunikáció felszabadító megoldásaival ismerkedünk. Elkezdtük a személyes belső jelképrendszerünk vagyis a testünkben rejlő bölcsesség feltérképezését.

Egymást támogatva, együtt fejlődünk.