Sziasztok!
A nyárra valami könnyű olvasmányt kerestem. Valami szórakoztatót, kalandosat, izgalmasat: amit könnyű követni és mégis elég összetett ahhoz, hogy kiragadjon a hétköznapokból. Mindezt megfogalmazva magam is meglepve ébredt bennem a vágy, hogy belekezdjek a Harry Potter sorozatba. Az első részt nem sokkal azután olvastam, miután az magyarul először megjelent. Az akkori főnököm ajánlására, akinek a lánya olvasta és sokat mesélt neki arról, hogy mennyire élvezi a könyvben megfogalmazott varázslóvilágot amibe belecsöppen egy tizenegy éves kisfiú aki maga sem sejti, hogy ő maga is varázsló, sőt mi több korának egyik leghíresebbje, hiszen máris legendák és hőstettek fűződnek a nevéhez.
Az első négy részt magyarul olvastam aztán mikor kimentünk külföldre (2006-ban) elővettem ott az eredetit és újra kezdtem az olvasást – megtapsztalva azt, hogy valójában milyen okosan felépítve és kigondolva épül egyik könyv a másikra, nemcsak abból a szempontból, hogy a történet, de maga a nyelv szerkezete is bonyolódik, egyre színesebbé válik. Be kell vallanom, hogy a Harry Potter sorozat nagyban hozzájárult akkor a sikeres IELTS vizsgám megszerzéséhez és utat nyitott az angol irodalom élvezetéhez.
Az első könyv megjelenése óta azóta több mint húsz év telt el. Én magam vagy tizenöt éve kezdtem bele az olvasásba és most kicsit több mint egy hónap alatt olvastam el sorban a 7 részt ami közel 3000 oldal! És most jutottam el oda, hogy őszintén megfogalmazzam, hogy mennyire magával ragadó olvasmány is ez: a fantázia- és a kreatív alkotás terébe segítő kapu – vagy mondhatnám 9 és 3/4-dik vágányról induló kaland.
Szeretettel ajánlom újraolvasásra vagy első olvasásra minden korosztálynak. Az első pár részt mindenképpen! Az utolsó 2 rész, de mindenképp az utolsó rész azonban számomra csak most (így közel 40 évesen) érett be igazán. A halál témája csak egy rémisztő szó mindaddig és talán azon felül is míg az ember maga nem éli meg közeli hozzátartozóinak elvesztését. A gyász folyamata szintén csak egy kifejezés, míg magunk át nem éljük. Ezekkel a személyes megéléssekkel gazdagabban azonban számomra így most az utolsó részek egész más tartalommal töltődtek fel.
A meseanalízis- és kutatás terén eltöltött több év után a Halál ereklyéiben elhangzó Három testvér meséje azóta is időről-időre megállásra késztet és elgondolkoztat. Összefüggéseket fedezek fel lépten-nyomon saját írói tevékenységem, személyiségfejlődésem és élettapasztalatom valamint a könyv sajátságos világában élő fantázialények által megfogalmazott törvényszerűségek és lehetőségek felvetésében.
Jó olvasást!
Viki
Jóga Vikivel 