Rózsavirág eszencia

A mai nap van a nyári napforduló, vagyis az év legfényesebb napja. Ezen a napon a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka hossza. A nyári napforduló ünnepe ősi hagyományokra nyúlik vissza és az életet, a termékenységet, és a szoláris értékek győzelmét ünnepli.

A nyári napfordulót a a neolitikus idők óta tisztelték, de később is megünnepelték a kelták, a germánok, a szlávok, és az északi népek szinte mindegyike. Ünnepelték városokban és falvakban, fesztiválokon, karneválokon, piactereken, de még az erdőkben és a hegyek tetején is, ahogy még ma is teszik.

A kereszténység sok pogány ünnepet átvett, többek között ezt is mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, és ezt jól be tudta illeszteni a keresztény mitológiába. Erre a napra, június 24-ére helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét. Június 24-e ugyanis a nyári napforduló valós napja, december 24-e pedig a télié. Két születés, egy a Keresztelőé és egy a Megváltóé. A Keresztelő, aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon.

Ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért is hívjuk ezt az ünnepet mégis Szent Iván éjszakájának? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának (vagyis július hónapnak) Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja (24-e).

És hogy most akkor 21 vagy 24? A nyári napforduló azaz az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap július 21-e, vagyis a mai nap. A naptár meghatározása előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform) így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik. 

Itt az északi féltekén, számunkra a nyár a meleget, a termés betakarítását és az érést hozza magával (e mellett persze a nyár hozza az aszályt és a szárazságot is). A napforduló ünneplését a régiek azért is tartották fontosnak, mert bár még sok meleg hónap volt hátra, mégis a napok ekkortól, a nyár ún. “közepétől” kezdtek el rövidülni. Az ünnep így az elmúlásra is emlékeztetett, a tél közeledtére, ezzel együtt arra, hogy becsüljük meg azt ami MOST van, vegyük észre azt és legyünk JELEN benne.

Az éjszaka mint már említettem fentebb a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján úgy tartották, hogy minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. Az ünneplést tehát nem is a nap felkeltével, hanem az ünnep előestéjén, illetve éjszakáján kezdték. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.

Széles körben tartottak rítusokat és rituálékat a legrövidebb éjszaka, a természet, és a fák tiszteletére. A tűzfesztiválok és a szerelmi mágia, varázslás és bűbáj éje volt ez. Az éjszaka és a tűz mágikus bűbáját hatásosnak gondolták mind az aktuális szerelmekre, mind a jövendőkre: a szerelmeseknek együtt, vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat.

Minden más, amit ekkor cselekedtek, vagy munka, amit ekkor végeztek, bűbájos hatású volt: a patakok mellől ekkor begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek gyógyító hatást tulajdonítottak, a forrásokat és kutakat kitisztították és feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, és a kutakban-forrásokban lakó szellemeket kiengeszteljék. Az ezen a napon szedett növények gyógyító és fertőtlenítő hatással bírtak mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is.

Virág Eszencia

Az ősi bölcsesség misztériumokban merítkezve kaptam azt az inspirációt, hogy elkészítsem a mai nap a Nyári Napforduló energiáival átitatott rózsa-virág eszenciám.

A virágszirmokat a két rózsabokor adta, amiket szeretettel nevelek és öntözök.

Szűrt vízben ázatatom a napon a szirmokat egy pár órát, majd leszűröm és az adott virágvíz mennyiséghez egyenlő mennyiségű alkoholt adok tartósítás végett. Ez lesz az “anya” eszencia, amiből aztán a Bach virágterápiában tanultak szerint tudok majd virágeszenciás vizeket és krémeket készíteni.

A mai napi Női Jógán további belső tüzeket élesztő és mozgósító gyakorlatokkal folytatom a hangolódást az évkör nap tengely ünnepéhez.

Ha kedved tartja tarts velem 15.30-tól a Yogatree-ben.

Virágillattal fűszerezett napsütéssel átitatott délutánt!
Namaste, Viki

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s