Sziasztok!
Az év első fele intenzív kutató és írói munkával telt számomra, összeállítottam egy újabb kis könyvet, aminek Istennő Itt a címe, és ami a Női Jóga óráim és saját gyakorlati tapsztalataim gyűjteménye. Inspiráció ahhoz, hogyan gyakoroljunk mi joginik, akiknek a ciklusuk nem a naphoz, hanem a holdfázisokhoz igazodik. Vagyis mi nők egy hold hónap alatt: újholdtól – teliholdig megtapasztaljuk azt, amit egy férfi gyakorló sokszor csak egy év alatt tapasztalhat meg. Ezért is van az, hogy sok férfi fogja a fejét, vagy értetlenül ingatja azt, amikor ciklusunk leszálló ágában vagyunk és sokkal érzékenyebben reagálunk a minket körülvevő eseményekre és hatásokra.
A női jóga iránya nem kitűnési vágy, egyszerűen egy szükséglet. Egy fontos láncszem nekünk nőknek, bátorítás ahhoz, hogy úgy tudjuk megélni érzelmeinket, testünk változásait, hogy az támogasson és nem pedig romboljon minket. Segítség emberi kapcsolataink és a magunkhoz való viszonyulásunk helyes értelmezéséhez és megéléséhez.
Szerencsések azok a lányok, nők akik úgy nőhetnek fel, hogy otthon az Édesannyuktól megkapják a megfelelő beavatásokat és magyarázatokat, mi miért történik a testben úgy ahogy, kezdve az első női meglepetéssel az első menstruációval. És aztán jön a többi női beavatás amiből a férfiak kimaradnak illetve csak mint támogató erő vehetnek részt abban (ami szintén nagyon fontos és súlyozott fontosságot kellene hogy kapjon!). Itt van a gyermek vállalásra való felkészülés, a várandóság ideje, a szülés, a szoptatás, a vetélés, és az érett női korba lépés a menopauza ideje. Mi van ezekkel a megélésekkel? Beszélünk-e eleget erről? Tudunk-e egyáltalán eleget erről?
Én úgy veszem észre, hogy az elmúlt években nagyon felerősödött az igény a nőkben arra, hogy ezek a sokáig az asztalterítő alá söpört témák végre terítékre kerüljenek. Én magam is egyre érdeklődőbbé válok afelé, hogy valóban megértsem a testem, mert közel húsz év jóga gyakorlás után végre kikristályosodott bennem az, hogy sok tanítás, amit a jóga hagyományból kaptam valójában nem a nőknek, hanem a férfi gyakorlóknak szól!
Véleményem szerint fontos, hogy mi nők elkezdjük megosztani a tapsztalatainkat és megéléseinket. Azt amit manapság a huszonegyeddik század embere csak a teraputájának mond el. Nem több terapeutára van szükség, hanem több őszinteségre egymás között. Több támogatásra, több odafigyelésre. Újra meg kell tanulnunk nekünk nőknek azt, ami régen olyan jól ment: megosztani, beszélgetni, megbeszélni anyáinkkal, nagyanyáinkkal, női rokonainkkal és barátnőinkkel azt ami a női testünkben végbemegy. Megérteni azt, hogy a sok női betegség, csupán felhívás arra, hogy felébresszük újra magunkban azt a női bölcsességet, ami nem veszett el, csupán kicsit elfelejtődött.
Ennek kapcsán szeretném megosztani most azoknak a könyveknek a listáját amelyeket ennek a témának a felkutatása során olvastam:
1. Vörös Sátor: Anita Diamant
Ez a bibliai időkben játszódó történet Dína a mesélő illetve főszereplő nő beszámolója arról a titkos tudásról, amit a nők örökítettek nemzedékről-nemzedékre, miközben a férfiak által őrzött térben – a Vörös Sátorban – gyűltek össze és pihentek meg holdhónapról-holdhónapra. Itt mesélték el egymásnak titkaikat, itt osztották meg tapasztalataikat a szültés és a halál, a szerelem és a szexualitás, az öröm és a bánat, a gyönyör és a fájdalom dolgairól.
E mellett a történet szépen elmeséli a Kánaánba vezető veszélyes karavánút történetét. Apák örökségét, a fiúk viszálykodásait, váratlan szerelmeket és gyerekáldásokat, cselszövést és elhazudott esküvőt. De persze az igaz szerelmet is amelynek a megtapsztalásáért gyakran igen nagy árat kell fizetnünk, sokszor az azzal való szembesülést, hogy azt szinte azonnal el kell engednünk.
A könyv személyes hangvétele, az írónő stílusa magával ragadott. Ugyan olvasok angolul mégis ez a könyv a magyar könyvesbolt egy polcán kancsintott rám így alakult, hogy ezt a könyvet magyarul olvastam. Nekem nagyon tetszett. Sokan azt mondják, hogy az angol változat sokkal jobb, ami biztosan így van, hiszen az anyanyelven írott könyvek üzenete és az író lelkülete abban nyilvánul meg a legtisztábban. Biztosan egy töbször olvasandó könyvről van szó, biztos vagyok benne, hogy az angol változat sem fog kimaradni!
2. Galambok Őrizői: Alice Hoffmann
Ez a könyv időben a Vörös Sátor után játszódik és bár két különböző írónőtől származik, mégis mintha összedolgoztak volna. A Galambok Őrizői az időszámításunk szerinti hetvenedik évben játszódik, amikor is kilecszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatni a római seregeket a júdeai sivatagban, Masadában. A történetben két nő és öt gyermek éli végül túl a rómaiak mészárlását.
A történetet négy különleges, egymástól teljesen különböző karakterű nő meséli el, akik mind más úton érkeznek Masadába. Yael akinek édesanyja szülés közben az életét veszítette, amit az édesapja soha nem tud megbocsátani. Revka, a néhai pék felesége, aki végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolták a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, aki rettenthetetlen harcos és mesterlövész, mégis ott szunnyad benne a női lét legelengedhetetlenebb eszenciája a szenvedély. Shirah az ősi mágia és gyógyítás ismerője és gyakorlója, aki képes átlátni a látszaton és a mélyebb összefüggéseket megérezni a sorsfordító pillanatokban.
A regény gyönyörű nyelvezete magával ragadott, pedig a téma a sok kegyetlenség és brutalitás, az ostromállapot, a folyamatos feszültség ami ezzel jár, számomra nem egy kikapcsolódást jelentő olvasmány. Valahogy mégis elvarázsolt a könyv, és nem tudtam letenni. A finom mágikus utalásokkal fűszerezett és szokatlan asszociációkkal tarkított, könnyed, mesélő nyelvezetű történet a régi elfeledett tudás ébredését inspirálja az olvasóban.
Tiszta szívből ajánlom!
3. Farkasokkal Futó Asszonyok: Clarissa Pinkola Estes, Ph.D.
Ez a könyv a Boldizsár Ildikó vonalon olvasott csodálatos Meseelemzések és kutatások méltó kiegészítője, a gyerekkoromból induló és soha meg nem szűnő mesék iránti vonzalmam csodálatos felfedezése. Ez a könyv valójában Új-Zélandon talált meg engem az egyik belőle elhangzott mesével: Baba Yaga történetével. Nagyon furának és rémisztőnek találtam akkor ezt a törétnetet, ugyanakkor mélységeimbe menően megrengető és különös tapasztalat volt az, hogy milyen felkavarónak és beszédesnek találtam a benne lévő szimbólumok álomnyelven szóló felhívását és üzenetét.
Nem voltam még felkészülve rá akkor, és mégis hallottam azt, amit hallanom kellett, a mese nyelvén és az elkezdett bennem dolgozni, mélyről felhozni azt, amivel évekkel később szenvedélyesen elkezdtem dolgozni. (cikkem elején említett női út személyes megélésének tudatosítása és az Istennő Itt című könyv elkészülte.)
A Farkasokkal Futó Asszonyok című könyv tehát újra megtalált, sőt csodálatos módon -véletlen egybeesések és elszólások eredményeként- kaptam azt ajándékba két alkalommal is egyszer digitálisan és egyszer fizikailag! Újra és megintcsak nagy köszönet érte Vanda és Zsuzsi!
A könyvben több mese szólal meg, de ha te is olvastál már meséket és ismersz sokat még akkor is meglepődsz majd, mert ezek a mesék egészen mások! Itt van például La Loba a Farkasszony, vagy a Csontvázasszony, a Fókaasszony vagy Baubó a has-istennő és hát a kedvencem, ami még mindig és azóta is vagy 5 éve tanít A bölcs Vaszilisza (amit Baba Yaga meséjeként említettem fentebb).
Clarissa Pinkola Estes könyve azt a női bölcsességet osztja meg, hogyan lehet helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, újra megtalálni a női vitalitást és a kortalan tudást, mely ott rejtőzik minden asszony tudattalanjának ősi rétegeiben. Az írónő, aki maga jungiánus analitikus, és mesekutató harminc év kutatói munkáját és gyógyító gyakorlat eredményeit osztja meg olvasóival. Népmeséken, tündérmeséken, mítoszokon és álmokon át vezet el az állandóan változásban lévő női lélek legbelső életébe, segít beindítani azt a gyógyító folyamatot, amely elvezet a lélek sebeinek begyógyításához.
Szintén egy olyan könyv amit nem lehet letenni és nem lehet csak egyszer olvasni!
A cikk folytatása következik…
Addig is jó olvasását!
Jóga Vikivel 