Amióta az eszemet tudom, szeretem a saját határaim feszegetni. Igen ez a jó kifejezés “feszegetni” ugyanis az feltétlenül igaz az elmúlt számos év igazság kereséssel, tanulással és felfedezéssel teli idejére, hogy hajlamos voltam kicsit ráfeszülni a dolgokra.
Akár a jógaszőnyegen való gyakorlásra gondolok, akár a mindennapos életben lévő kihívások kezelésére. A gyereknevelés is egy ilyen. Egészen addig, míg nem a saját gyermekem neveltem, tele voltam ötletekkel és megoldásokkal minden helyzetre.
Ám mikor magam is szülő lettem, rádöbbentem, sok minden amit tudtam vagy igazságnak ismertem fel sok estben nem alkalmazható! Mert tapasztalni egészen más, mint beleérezni tudni.
Ahogy 5 év kihagyás után visszatértem a tanításhoz, csodás integráció indult el bennem. Felfedeztem, hogy a szigor nem egyenlő a szeretetlenséggel. Erőt fedeztem fel a lágyságban és így az egyik legfontosabb erőforrásomra leltem rá, mert egészen máshonnan merek és tudok “nem”-et mondani.
Van egy kérdésem is, ami mindig segít amikor a válaszreakcióim beszűkülni látszanak.
“Mi lenne, ha ez nem lenne probléma?”
Igyekszem, a táguló lehetőségeknek határvonalán létezni!
viktoria maczo 