A hős eredeti jelentése az ókori Görögországban nem az volt, hogy harcos, vagy kemény legény aki megjárja a poklok poklát, hanem az, hogy védelmező.
A hős az, akinek annyi ereje van, mérjük azt bátorságban, eltökéltségben vagy éppen fizikailag, ami kettőnek is elég.
Ki a hős tehát?
Én minden Édesanyát ebbe a kategóriába sorolok.
Ahogy a mesékben is, a kaland, a történet megélése révén válik a főszereplő hőssé. A személyes megéléseink középpontja mi magunk vagyunk, még akkor is ha a legelszigeteltebb módon élünk is, látszólag anélkül, hogy bármit vagy bárkit is befolyásolnánk. A saját életünk történetének kulcsfigurái mi magunk vagyunk. Ez akkor válik leginkább kézzel foghatóvá, amikor Anyává válunk.
Képességek amik szunnyadtak bennünk életre kelnek, és napról-napra más emberré formálnak minket. Hősnővé. A saját történetünk megélése által életre keltve azokat a szükséges erőket amire kétszeresen van szükség.
