28. A térrendezés ősi művészete: Meghallgathatod itt: Inspiráció Rádió 2.
A térrendezés ősi művészetével először a húszas éveim elején találkoztam. Mindig is nagy örömöm leltem a környezem rendezésében. A rendben és a rendszerben amit magam köré kialakítottam és amit a tanulmányaim során is nagy örömmel alkalmaztam.
Mindig is érzékenyen reagáltam a környezetemben lévő energiákra és lelkesedéssel töltött el amikor először megtapasztaltam, hogy ezeket az energiákat én magam is tudom befolyásolni. Oly módon alakítani, hogy a kedvezőtlen és a nyomasztó, kényelmessé és felemelővé váljon.
Jelenleg az egyik nagy újítás a lakásban, hogy a kislányom sátra ami a nappaliban volt és mindig is a rendetlenség forrása volt, visszakerült a szobájába.
Helyette pedig kialakítottam magamnak (és minden családtagnak aki szeretné használni) egy meditáló sarkot. Egy kis nyugalom szigetét. Teljesen egyszerű. Egy szőnyeg, egy párna, friss virág, gyertya és a dinamikus oltárom. Csodálatos!
Egy előző írásomban említettem, hogy a napi kétszeri meditáció megvalósítása, annak a napi rutinomba való beillesztése az idei nyaram egyik prioritása. Ezzel bővítem a stressz megelőző és az ellene felvértező eszköztáram.
Remekül működik! Mert mikor ide leülök, mindenki tudja, hogy ez számomra fontos és hogy most 15-20 percig én nem vagyok elérhető. Néha odajön hozzám a lányom, az ölembe ül, van hogy odafekszik és elalszik. És olyan is van, hogy az összes plüssjáték beköltözik a meditációs sarokba.
A legjobb az egészben az, hogy akár használatban van ez a sarok akár nem, akár rend van benne akár a régi mivoltát idéző káosz; örömmel, békével és hálával tölti el a szívem amikor csak ránézek.
viktoria maczo 