Juliet

Pedro Almodóvar rendező munkásságával való ismerkedésem tavaly novemberben kezdődött a születésnapomra kapott jegyekkel “A Bőr amelyben élek” című filmjének a MüPa-ban megrendezett Réz András filmklubos estéjén.

Későb mikor beszámoltam másoknak a filmről szerzett benyomásaimról és Almodóvárról alkotott véleményemről, többen azon a véleményen voltak, hogy nem jó filmmel kezdtem. Figyelembe véve az én személyiségem, valószínűleg jobb választás lett volna a “Julet” című filmje, amely egy anya és lánya kapcsolatáról szól.

Így még egy esélyt adva ennek a híres filmrendezőnek meg is néztem ezt a filmet és valóban nagyon tetszett. Pár napja pedig belefutottam a könyvtárban a film könyv változatába, ami mint kiderült Alice Munro kanadai származású, kortárs novella író tollából származik.

Kíváncsi voltam a könyv nyelvezetére, így vettem le a polcról és elkezdtem olvasni, – még így is, hogy láttam a filmet (és mint tudjuk a megfilmesített könyvek vagy sokkal jobbak vagy sokkal rosszabbak mint eredetijük, bárhogy is de sok esetben elveszik a frissesség, ha az ember aztán elolvassa a könyvet miután a filmet látta vagy fordítva) – itt mégsem ez történt: nem tudtam letenni a könyvet!

A 3 novella olvasása közben, arra is rádöbbentem, hogy én magam is a novella írás területén érzem magam a legotthonosabban. Ez a könyv pedig kiváló inspirációul szolgált arra, hogyan lehet az emberi szív mélységeit, egy-egy személy és sors kiszámíthatatlanságát mesterien bemutatni.

Akár láttad a filmet akár nem szeretettel ajánlom ezt a könyvet! Azt hiszem én magam is tovább kalandozom még az Alice Munro könyvek világában.

Jó olvasását!

Viki