A Művész Útja

img_1920Említettem Betty Edwards könyvét a jobb agyféltekés rajzolásról egy előbbi bejegyzésben. Most egy másik könyvről számolnék be ami szintén sokat segített: Julia Cameron: A Művész Útja. Ez a könyv is – Hermann Hesse Sziddhártájához** hasonlóan – többször is megtalált engem. (Talán még az év is stimmel.) A huszas éveim elején vettem meg ezt a könyvet is magyarul és el is kezdtem a napi 3 oldal szabad aszociációs (free flow writing) írást minden reggel ébredés után. Ugyanis ez a könyv egy 12 hetes írói kurzus. Aminek a célja nem feltétlenül az, hogy íróvá válj. Csupán az, hogy felszabadítsd magadban a megkötött, elásott, elfeledett kreatív erőket. Több módja van ennek, de az írás az egyik legegyszerűbb ami a ma emberének a rendelkezésére áll. Nem is kell visszaolvasnod az írásaid. Nem kell, hogy értelmes mondatokat írj, vagy hogy szépen írj vagy fogalmazz. Csak annyi a feladat, hogy rászánd az időt és írj. És hát ahogy a napi jógázás megvalósításában ebben is pontosan itt van a nehézség. A rendszeresség megtartása, a lendület megőrzése. Amivel nekem is meggyűlt a gondom. Talán egy hónapig ment az írás, aztán legyintettem és abbahagytam. Kishitűen iróasztalom mélyére sülyesztettem a füzetet és hasznosabb és ha nem is hasznosabb de lagalább is élvezetesebb reggeli rutin után néztem.

Aztán akárcsak a „megvilágosodott könyve” ** ez a könyv is megtalált újra Új-Zélandon. (The Artist’s Way) Akkor újra nekiláttam és elkezdtem elolvasni a könyvet. Inspirálónak találtam és új lendülettel nekifogtam az írásnak. Ennek eredményeként született meg a könyvem a Maradandó Érték.

Aztán megint közbejött az élet – új elvégzendő és megvalósítandó kihívásokban helyt állni. Így az írás megint kicsit mellékvágányra került. A naplózáson kívül nagyobb írói munkába nem fogtam.

És aztán 9 év külföldön töltött idő után amikor 2015 év elején hazaköltöztünk újra megtalált a könyv. (Ahogy persze sok más is, ezért is kezdtem el ezt a rovatot: Bölcsesség nyomában) Élvezettel veszem le újra a könyveimet a polcról és olvasom őket újra, így vettem le a Művész Útját is és fogtam gyanútlanul bele az olvasásba. A mindennapos jógázásnak köszönhetően azonban, olyan mentális és fizikai teherbírásnak és kitartásnak a birtokába kerültem, ami képessé tett arra, hogy ez alkalommal ne csak nekifussak, hanem végis is csináljam a 3 hónapos napi írói gyakorlatot. Sőt magam előtt erőm fitpgtatásaképp ezúttal nem A5-ös, hanem A4-es füzetbe kezdtem róni a sorokat. Ezúttal lelkesen, töretlenül, a felmerülő belső akadályokat átszelve. Ennek az írói tevékenységnek lett aztán az eredménye, hogy összeállítottam a Szembe fordított tükrök című könyvem, ami több mint húsz év naplójegyzeteiből való szemezgetés. Amolyan jóga lelkű füveskönyv.

Szeretettel ajánlom, hát neked ezt a könyvet is, ha szeretnél nagyobb önismeretre szert tenni, kíváló utitársadul szolgálhat.

Namaste,
Viki

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s