Ezt a könyvet az olasz csoportban ajánlotta egy hölgy. A címe miatt rögtön felkeltette az érdeklődésem, de a témáját tekintve úgy éreztem ez sokkal inkább egy olyan könyv amit az Édesanyám olvasott volna szívesen. Eszembe jutott, hogy rengeteg olyan könyvet kaptam tőle amit elsőre nem akartam elolvasni később azonban ezek életem legjobb könyvei közé kerültek. Ilyen volt például Dalos Sándor két kötete: a Nap Szerelmese és az Aranyecset ami Munkácsy Mihály életének regényes elbeszélése vagy Noah Gordon: Az Orvosdoktor című könyve amiből film is készült.
Vissza tért az a jó tanács is hozzám, amit a Kreatív Írás tanárom adott anno Waiheke szigetén, mikor az első gyerekkönyvem megírására készültem: “Olvass olyan irodalmat is ami nem tartozik az érdeklődési körödbe!” Mikor tehát megláttam a könyvtárunk polcán rám mosolyogni a kötetet, jóleső borzongás futott végig a gerincemen.
Sokan mondjátok nekem, nincs időtök olvasni, de erre az a válaszom nekem sincs. Az idő nem létezik, de teremteni lehet! Mindarra amit az ember fontosnak ítél annyira, hogy a kezébe vegye az élete irányítását.
A könyv ajánlója így szól:
“….akik megértik – ahogy arra igazán csak az írók és az olvasók képesek – , hogy a könyvek alakítják az ember sorsát.
Valamint a könyvtárosoknak és könyvárusoknak a világ minden táján, akik gondoskodnak róla, hogy a könyvek, melyeknek hatalmukban áll életeket megváltoztatni, eljussanak azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségünk van rájuk.”
Hát lehet erre nemet mondani?
Kedvenc idézetem még, ami úgy éreztem nekem szól:
“Maga is olyan, aki magára talál a könyvlapok között – tisztázta a nő, a polcokra mutatva körülöttük. Magasan és összevissza halmozták rá a könyveket, ami Evát a város alaprajzára emlékeztette, kaotikus, de egyben gyönyörű volt. – Valaki, aki a tükörképét látja a szavakban.”
A történet Floridában kezdődik egy Eva nevű nővel, aki egy könyvtárban dolgozik. Épp könyveket rak a helyükre, mikor meg akad a szeme egy fényképen a New York Timesban. A Képen egy olyan könyv szerepel, amit több mint hatvan éve nem látott. Ez az Elveszett Nevek Könyve.
Itt ugrik az eseményszál és visszamegyünk az időben a II. Világháború idejére, és Eva elkezdi mesélni a történetét. Ebből megismerhetjük, hogyan menekült el Párizsból és hogyan kapott a Szabad zóna egyik hegyi kisvárosában menedéket, ahol elkezd személyi okmányokat hamisítani azért, hogy életeket mentsen…
A Március 15-ei hosszú hétvége 3 napja ennek a 400 oldalas könyvnek a kiolvasásával telt. És még napsütésben, kint a szabad levegőn olvasott órák is a részei voltak ennek a könyvélménynek, amit szeretettel ajánlok mindenkinek, aki szeretne egy jó könyvet az ünnepek idejére.
Jó olvasást!
Madárcsicsergéssel teli és a nyíló virágok szépségével színezett Kellemes Húsvétot nektek!
Viki
Ui: A Húsvéti szünetre az írónő másik könyvét A Borász Feleségét készítettem ki magamnak. Csak mert ennek is megragadott a címe!
viktoria maczo 