Kedveseim!
Ebben az Évben a Ciklusharmonizációs Munkálkodásunkban a kozmikus ciklusokhoz (is) segítek nektek hangolódni azzal, hogy megosztom veletek azokat az “Istennő” ünnepeket és egyéb évkör ciklikusságát tisztelő Föld ünnepeket, amelyek segítenek a női minőséget hangolni illetve összhangba segíteni. Ezt azért teszem, mert úgy érzem Nőként nagy szükségünk van arra a tudatosságra ami megtámogat minket abban, hogy felismerjük magunk egy nagyobb egész részeként, amelyben biztonságot, gyógyulást és támogatást lelhetünk!
Amikor sok évvel ezelőtt belekezdtem én magam is a ciklus harmonizációs munkámba, a kereszténység szimbolikájával sokkal inkább tisztában voltam, mert Anyai Nagymamám ezt ismertette meg velem.
Anci Mama úgy tartotta, hogy bármilyen nagy válságban is van az ember, a Bibliában talál útmutatást arra. Ezért is ajándékozott meg 10 évesen a képes Bibliával – amit mindig nagy örömmel forgattam – és a 21-dik születésnapomra egy vaskos kötettel ami tartalmazta a Szent Írásokat. Csodálatos cirkalmas írásával ezt írta bele nekem:
“Kedves Vikikém! Olvasd ezeket a sorokat alázattal és odafigyeléssel, ha jól megy a sorod találj benne bíztatást, ha rosszul akkor pedig útmutatást arra, hogyan változtass azon.”
Így visszatekintve érzem igazán, milyen sokat kaptam tőle! A képességet a csoda várásra és arra a megingathatatlan hitre, hogy a csodát nem csak várni lehet, hanem megtapasztalni is. Anci mama ajándékozott meg azzal a tudattal, hogy a szent teret nemcsak a templomban találhatjuk meg, hanem azt mi magunk is le tudjuk horgonyozni az otthonunkban épp úgy ahogy a három napkeleti bölcs tette azt az arany, a mirha és a tömjén szakrális kódjaival.
Kutatásaim szerint az “arany” a királyság vagyis a gondolkodás szimbóluma, ha úgy tetszik a megkülönböztető tudás szimbóluma amiről Patanjali a Jóga Szutrák 2.28 versében ír és “viveka khyati” -ként említ. A “mirha” az emberi jótetteket és áldozatkészséget, a “tömjén” pedig a szentséget, az Istenhez szóló imádságot és szeretni akarást jelképezi.

Kíváncsi vagyok te hogy vagy vele, én szeretek játszani a szimbólumokkal! Így nézhetjük úgy is, hogy a “mirha” a Föld, az isteni női minőség, a “tömjén” az Ég, az isteni férfi minőség, az “arany” pedig a Földet az Éggel összekötő, az égi Paradicsomot a Földre lehozó “arannyá vált ólom-ember” szimbóluma!
A patriarchális szemléletnek megfelelő három napkeleti bölcs /Gáspár, Menyhért és Boldizsár/ személyében könnyen felfedezhető az a bölcsesség kód, amely az évezredek során változott ugyan, de épp csak annyira, hogy megtartsa a benne rejlő lebilincselő összefüggéseket!
A mai napot a kereszténység előtti időben amikor még a matriarchális személet volt az uralkodó, a 12 mágikus éjszaka lezárásaként a 3 sorsistennőnek szentelték!
Úgy tartották, hogy ezen a napon a bennünk és körülöttünk megszülető fény már elég erős és stabil, ezért a Sorsistennőket kérték, hogy az új életet vagyis az új évet megáldják. Sorsistennőkkel több régi tradícióban is találkozhatunk, pl. a görögöknél vagy a keltáknál ahol még a női minőség, női energia sokkal inkább előtérben volt. A három minőségként képviselték: – a fiatal lányt, az anyát és az öreg, bölcs öregasszonyt – a jövőt, a jelent és a múltat vagyis az életörömet, a bőséget és az egészséget.
Figyeld meg, hogy a te életedben hogyan jelenik meg ez a három minőség? Te vajon hol ismered fel magad a személyes életidődben ezek közül? Figyeld meg azt is, hogy ezek a minőségek nemcsak a személyes életidődben jelennek meg, hanem a ciklusodban is! (Értem ez alatt a ciklusodnak az életidőhöz kötött minőségét illetve az egy holdcikluson belüli minőségváltorzásokat.) Ehhez a személyes hangolódási munkához segítséget nyújthat számodra az Istennő Itt munkafüzetem és az Érzelmi Alkímia Alapozó Online tanfolyam is amelyeket megtalálsz az Online Boltban!
Anci mama Vízkereszt ünnepén mindig hozott haza friss szentelt vizet, hitt benne, hogy gyógyító, fertötlenítő ereje van és rendszeresen használta az otthonának a megáldására és a tér tisztítására is. Tudomásom szerint a régiek hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő év januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy sokan ekkor szedjük le a karácsonyfát!

Naplózz! Neked mit jelent a Vízkereszt ünnepe? Vajon te is megválsz ma a fádtól? Vajon érzed-e a mai napban rejlő potenciált?
Számunkra a mai napban rejlő csoda az éjszaka megindult havazás volt. A korai reggeli sétánk a friss, puha hóban és a szűzhóba készített hóangyalok, amelyek megörökítéséhez fényképezőgép híjján csupán a szívem emlékezetébe vésett boldog pillanatok, a kislányom ragyogó szeme és az örömtől sugárzó arca marad mikor felkiáltott “Nahát!!!, … hogy te is készítettél hóanygalt!!!, …ezt majd én mesélem el Apának! jó?”
“Bárhonnan is nézzük, ez a nap az életigenlés, megszentelés és áldás napja, melyhez igazából nincs szükségünk másra, mint tiszta és nyílt szívű önmagunkra!“
Te hogy érzed? Nagy örömmel veszem a visszajelzésed! Illetve azt, ha megosztod az írásom valakivel akinek inspirációul szolgálhatnak az itt leírtak!
Szeretettel ölellek:
Viki
(A cikk megírásához inspirációként szolgált: Kovács Gyöngyi Nalini írása)
Tarts velem!
Iratkozz fel e-mailben!
