Ha kicsit is jártas vagy a jóga filozófiájában, megtaláltad talán már te is azt a részt, ami arra hívja fel a gyakorló figyelmét, hogy az ön-képzésnek milyen komoly szerepe van az ön-megismerés felé vezető úton. Ha nem vezetsz tehát naplót, kezdj el egyet! Az írás ugyanis a legnagyszerűbb eszköz gondolkodásunk fejlesztésére és végső soron ön-magunk jobb megismerésére.
Mit szólnál ahhoz a kilátáshoz, hogy ha összeszedettebben és hatásosabban tudnád kifejezni magad? Mit szólnál ahhoz, ha képes lennél arra, hogy krízis helyzetben ne siránkozással törd le magad és mások kedvét, hanem működőképes megoldások megtálalásával és a probléma gyökerének megfelelő orvoslásával? Vajon nem lenne-e csodálatos, ha a rendelkezésre álló sokszor bárgyú mesék helyett gyermeked ágya mellett saját mesét költenél, ami szárnyalóbb lenne bármely fellelhető mesénél és telve olyan bölcsességekkel amiből gyermeked valóban építkezni tud? Képzeld el azt a szabadságot és szárnyalást, amit az adhat, hogy elkezded megvalósítani féltve dédelgetett álmaid, és egy olyan példát mutatsz környezeted számára, ami mindenki életébe áldást hoz.
Múlt év augusztusában egy mély hullám völgyet tapasztaltam meg az életemben. Akkor és ott nem is volt igazán helye ennek a tapasztalásnak, hiszen látszólagosan minden működött és jól ment az életemben. Megfigyeltem azonban, hogy mikor kellemetlenségek, sikertelenségek, csapások vagy bármi féle komoly terhelés éri az embert, akkor sok esetben nem is reklamál egyszerűen átéli a helyzetet. Próbál azzal a legjobb tudása szerint megbírkózni. Aztán később ébrednek a gondok úgymond, mikor az ember kis levegőhöz jut. Mikor a vihar után elvonulnak a fellegek és ahogy elkezd tisztulni az ég, elkezdjük mi is egyre tisztábban látni a hátra hagyott pusztítást. Egy ilyen csata mezőn ébredtem fel én is egy nap, és kétségbeesés fogott el. A bennem élő árnyékok felismerése azonban csak úgy volt lehetséges, hogy azokra fény vetült. És ez a bizonyos pislákoló fény volt lelkem hívása, annak jelző fénye, hogy lám letértem az útról ami nekem lett szánva. Akkoriban nem írtam már jó ideje. Ha volt valami jó ötletem, gondoltam megjegyzem, minek is írnám le azt, mire lenne az jó, mihez is kezdhetnék azzal…
Azon a bizonyos napon azonban egy újabb fordulóponthoz, egy újabb útelágazáshoz értem el önmagamban, anélkül hogy tudtam volna azt. Megnyílt egy ajtó egy új valóság megteremtése felé. Ez a lehetőség persze mindannak a belső munkának, számtalan óra jóga szőnyegen eltöltött időnek volt köszönhető, amelyet az elmúlt években szőttem bele az általam hátrahagyott idő szövetébe. Leültem hát a számítógépem elé, és egy hirtelen ötlettől vezérelve a Google keresőjébe ezt gépeltem: “life-purpose” (élet-feladat) és aztán megütve a kereső gombot azt mondtam “Erre válaszolj nekem Google Guru!” Meglepetésemre egy videó jött fel az elsők között ami által aztán egy inspiráló kérdés fogant meg bennem. A kérdés a következő volt: “Mi az az egy dolog amit ha képes lennék elkezdeni és rendszeresen végezni azt, nagymértékben befolyásolná az életem pozitív irányba?”
Ezzel a kérdéssel a fejembe indultam el megvenni a közeli papír boltba egy naplót, és mikor hazaértem már tudtam is a választ. Leültem és elkezdtem írni. Azóta írok napi rendszerességgel megint. Elkezdtem végre a rég megálmodott blog-om (www.5minoasis.wordpress.com) ahova saját bölcsességeket, erő-kérdéseket, vagy éppen pozitív megerősítéseket írok. A szándékom az volt, hogy eredeti legyen, rövid és minden nap írjak egy bejegyzést. Egy évig terveztem, de már túl vagyok az egy éven most az ezredik bejegyzés a cél.
A másik meglepő munka ami kibontakozott a nyáron, hogy felkutattam és leporoltam a régi naplóim. Ugyanis hol kisebb, hogy nagyobb redszerességgel, de mindig is írtam. Ebből aztán egy könyv született, amit hamarosan te is a kezedben tarthatsz, ha szeretnéd. 
Mi a célom mindezzel? Az hogy megosszam ezt az izgalmas folyamatot – az alkotás folyamatát – mindazokkal akik kíváncsiak rá. Nem is igazán az én gondolataim számítanak itt, inkább csak inspirációként szeretnék szolgálni neked, hogy vedd te is a bátorságot önmagad kifejezésére, azokkal az eszközökkel és csatornákon át, amik neked a legtermészetesebbek. Egyre inkább az ugyanis a meggyőződésem, hogy a legjobb időtöltés az, ha igyekszünk önmagunk a legteljesebben kifejezni és kiválóságaink a felszínre juttatni. Minden más meggondolatlan pazarlás. Úgy tapasztalom, hogy az a bizonyos eszencia ami mélységet és tartalmat hoz az életünkbe, annak magva a művészetben keresendő. Abban az egyedi kifejezésmódban ami csak a miénk, amit csak mi hozhatunk felszínre.
Az írás egy nagyszerű eszköz, ami elvezethet ahhoz a felismeréshez, hogy hol van a te kincsed elásva. Ha esetleg nem tudnád még! Végy hát tollat a kezedbe, vagy kapcsold be a géped és kezd el róni a sorokat. Ne azért tedd ezt mert íróvá szeretnél válni. Tedd csak magáért a tapasztalatért. Tedd kedvtelésből. Tedd nyitott szívvel. Hagyj fel minden elvárásoddal, teremts inkább csak lehetőséget arra, hogy valami nagyszerű megszülethessen általad is.
Namaste, Viki
Jóga Vikivel 