Az előző cikkemben említettem Boldizsár Ildikót. Legyen akkor ő és az ő könyvei és meséi a következő az ajánlott könyvek listájában. Gyerek korom óta imádom a meséket. A különbség az, hogy manapság minden mesét imádok és élvezettel olvasok, ellentétben gyerekkori önmagammal, amikor a kedvenc mesém a Hamupipőke volt és mindig csak azt szerettem hallgatni. Természetesen nem máshogy csakis a Nagymamám előadásában. Szeretettel gondolok vissza az időkre, amikor lefekvéshez készülődvén megkérdezte mindig tőlem: “és mit meséljünk ma?” Amire én minden egyes alkalommal rávágtam: “a Hamupipőkét!” Még ma is emlékszem arra, ahogy a Mama mesélte! (nem csoda, hiszen vagy százszor hallottam!) Emlékszem arra, is hogy sokszor próbált velem alkudozni, hogy nem lehetne valami mást? De én kérlelhetetlen voltam! Így visszatekintve értem már jobban, hogy kicsit unalmas lehetett azt az egy mesét ismételni estéről-estére, hétről-hétre.
Még ma is vissza tudom idézni azt a meglepetést, ami akkor ért amikor szegény Mama unalmában belealudt a saját meséjébe, és elkezdte beleszőni az álmát a Hamupipőkébe: hogy “és akkor jött a Pista bácsi és levette a szalonnát…” ekkor persze én hökkenten felülten az ágyban és felelőségre vontam, hogy “milyen Pista bácsi? …eddig róla nem volt szó! Ez miért is maradt ki eddig?”
Szóval, a kivincsiságom nem lankadt, felderíteni és megérteni az ismert és szeretett a történetek és formák mögötti tartalmat. Mindig is sejtetettem valamit ebben a mesében, valami mélyebb üzenetet, ami csak nekem szól. És képzeljétek csak el is kezdett mesélni nekem, máshogy is ez a mese! Elkezdtem felfedezni benne azt a kitartást és fáradthatatlan szenvedélyt ami bennem is megvan. Az egyik kedvenc részem az amikor válogatja a magokat – például a viveka kyatih-ról – vagyis a megkülönbözető tudás megszerzéséről tanít, pontosan arról amiről Patanjali is beszél a Jóga Szutrákban! Vagy az a rész amikor elmegy a bálba először a réz, aztán az ezüst, és végül az arany ruhában (így mesélte a Mamám) – ez nekem azt a hozzáállást jelképezi ahogy mi magunk is fejlődünk, változunk egy-egy élethelyzet, tanulandó életfeladat megértése során. Először a réz színű ruhában kapunk beavatást, amikor is még teljesen éretlenek és tapasztalatlanok vagyunk. Aztán felöltjük az ezüst színű ruhánk, tanítást kapunk a női energiákról és végül az arany színűt amiben, mint Napba öltözött Asszony ragyoghatunk önmagunk megélésének és kifejezésének kiteljesülésében.
Kicsit elkalandoztam, de olyan sokat jelentenek nekem a mesék. Továbbra is és egyre erősebb meggyőződéssel gondolom azt, hogy a mesék a léleknek szólnak, míg a történetek az elmének. A mesék szimbólikus, gazdag képnyelvezete, az álom-tudat, a tudatalatti mély rétegéhez szól bennünk. Ahhoz a mindannyiunkba beleplántált ősi tudáshoz, amire csak emlékeznünk kell megtanulni. Ebben segítenek nekem a mesék.
Legyen hát itt egy kis lista a kedvencekből kezdve Boldizsár Ildikó könyveivel:
Mesék az élet csodáiról: Ebben a mesekönyvben összegyűjtött mesék vannak, magyar, nyenyec, votják, germán, indiai, indonéz, afrikai, fülöp-szigeteki, burját, breton, tatár, szibériai, arab, román, török, olasz, szicíliai, tuvai, perzsa, norvég, finn, spanyol és görög vidékek meséi. Az a csodálatos benne, hogy olyan szépen tükröződik az egyes mesék az egyes népek lelkületét.
A következő három mese gyerekeknek szól elsősorban; ezek képes mesekönyvek:
Boszorkányos Mesék: Ezt a mesekönyvet Boldizsár Ildikó írta. Egy kedves kis történet aminek a főszereplője egy boszorkány. Aki nem gonosz és nem vasorrú és nem is vénséges vén, hanem szépséges, ért az állatok nyelvén, csöppet sem gonosz, csak néha szomorú egy kicsit. Ez az ő története, aki maga is szeret mesélni. Mesél az esőről, a napról, a holdról, a csillagokról, a felhőkről, a virágokról, a madarakról, a színekről és az árnyékokról.
Királyfi születik – Királylány születik: két mese amit szintén Boldizsár Ildikó írt, mindkettő elbűvölő, szeretettel ajánlom, nemcsak gyerekeknek! Az is tetszik bennük, hogy nem sablonos. Nem az ugyanaz történet van “fiúsítva” vagy “lányosítva”, hanem két különálló nagyon szépen megfogalmazott és a férfi és női eszenciát megragadó, elragadó történet.
Ezek újra a felnőtteknek szólnak:
Életválságok meséi ez a Mesekalauz Úton lévőknek című kötetnek a folytatása. Az Életválságok meséiben hűen a Mesekalauzhoz, a mesék egy-egy témakör köré vannak csoportosítva: Öngyógyító történetek, Szorongások és félelmek, Valóságvesztés és téves érzékelés, Zavarok a családi rendszerben, Párkapcsolati válságok, Életsebek, Betegségek, Veszteségek. A Mesekalauz Úton lévőknek című könyv pedig a következő témaköröket járja be: Születés, Gyermekkor, Ifjúkor, Barátság és Közösség, Hivatás és életcél, Szerelem, az Érett Nő, az Érett férfi, Öregkor. Minden témakör egy kis bevezetéssel kezdődik és a mesék után van egy kis magyarázat ami segíti a mese mélyebb tartalmának a megértését.
Mesék Életről és Halálról – Ebben a mesekönyvben csak mesék vannak nincs magyarázat. De ebben is különböző népek meséi vannak szépen összegyűjtve. Köztük az egyik legszebb mese a halhatatlanságról H. Ch. Andersen: A len című meséje.
Ezeken kívül még olvastam a két kötetes Meseterápiával foglalkozó könyveket is, amelyek kíváló bevezetést és ismertetést nyújtanak a Boldizsár Ildikó által kidolgozott meseterápiás rendszerbe.
A mesékkel való gyógyítás nem újkeletű dolog. Ennek az elcsökevényesedett formája a TV! Miért mondom, hogy elcsökevényesedett, mert azt az illúziót kelti, hogy nem vagy egyedül, hogy beszélnek hozzád, hogy szórakozhatsz, ha egyedül vagy akkor is. Mégis megszűnik a legfontosabb részlete a mesemondásnak, a személyes együttlét, és a lehetőség arra, hogy kérdezz, véleményezz és megossz. (Nem a Facebookon!)
Boldizsár Ildikóról a honlapján tudhatsz meg többet, illetve azzal, hogy te is elkezdesz egyre több mesét olvasni, nemcsak a gyerekeid kedvéért! Olvassunk hát mindannyian többet a nyáron! Nézzünk kevesebb TV-t (én több mint tíz éve szoktam le a TV nézésről, és azóta van ennyi időm olvasni 🙂
Szép meséket!
Csodás álmokat!
Viki