A rebarbarát Új-Zélandon ismertem meg. A kedvenc kávézóm szakácsától tanultam meg a receptet amit egészen idáig használtam. Ő a rebarbarát eperrel főzte össze lekvárnak, amit aztán üvegpohárba töltött és a házi készítésű müzli valamint joghurt rétegezésével tálalt a reggeli menün. Ami nemcsak mutatós, hanem nagyon finom opció is volt nap kezdésként a nyári reggeleken. A receptet azonban, amit most megosztok veled, most próbáltam ki először. Ezt a receptet is akkortájt gyűjtöttem, de az epres variáció annyira tetszett és könnyen megoldható volt akkoriban, hogy mindig azt készítettem el.
Hétvégén azonban újra szembe kacsintott velem a rebarbara egy kedves néni standjáról a piacon. 4 szálat vettem csak, mert úgy gondoltam, hogy ennyi elég lesz kísérletképp. (Most megállapítom, hogy nyugottan vehettem volna többet is, mert istenien sikerült!)
Hozzávalók:
4 szál rebarbara
4 púpozott evőkanál Nádcukor
háromnegyed citrom leve és héjának reszeléke
majd hüvelykujjnyi gyömbér pucolva és apróra reszelve
A rebarbarát megmostam és kb 1 cm-es darabokra vágtam. Beszórtam a cukorral és rányomtam a citrom levét, illetve belereszelem a héját. Ezt egy éjszakára állni hagytam. 
Másnap reggel belereszeltem a gyömbért és feltettem kis lángon főzni. Épp úgy, mint mikor baracklekvárt készítek. Ezt az ici-pici adagot kb fél órát főztem és egy kis üvegnyi való lett belőle. Tegnap a reggeli zabkásám tetejére tettem, ma pedig a frissen felvert tejszínnel és szerencsendióval megszórt csokitártám mellé tálaltam.
Készítsd el te is!
De vegyél nagyobb adagot, mert nagyon finom lesz!
Jó lekvárfőzést!
Viki
Jóga Vikivel 