Lecsó az új jóbarát

Imádom a lecsót! De ez nem volt mindig így. Gyerekként csak csodáltam a szüleim, hogy tudják megenni ezt az érdekes és némileg számomra visszataszító ételt, ami alapanyagaiban jó, de megfőzve? Vissza is utasítottam minden alkalommal mikor kínáltak, mígnem egyszer, – sok-sok évvel később – férjem családjában egy olyan lecsóval kínáltak meg, amibe nem volt tojás ütve! Illendőségből megkóstoltam és azóta IMÁDOM a lecsót, de csak szigorúan tojás nélkül! 🙂

Hozzávalók:

1-2 lila és vörös hagyma
8-12 lecsó paprika
5-7 finom érett paradicsom
1-2 kiskanál piros paprika
só
1 pohár úttörő gombóc vagy friss kenyér

A lila és vörös hagymát apróra vágom, megsózom és kevés olajon megdinsztelem. A lecsó titka, mint ahogy a pörkölté is az, hogy a hagymát kis lángon pirítsd legalább 20 perc-fél óra hosszát. (Tehát kis lángon és hosszú ideig!) Közben a paprikát és paradicsomot megmosom és én szódabikarbónás vízben szoktam áztatni 15-20 percet. Aztán vizet forralok és a paradicsomokat leforrázom vele, hogy le tudjam húzni a héjukat. A paprikát kicsumázom és apróra szeletelem. Mire kész vagyok vele, kb. jó is a hagyma. Ráöntöm a paprikát elkezdem dinsztelni, és megszórom a 1-2 kiskanál pirospaprikával. Majd meghámozom és felszeletelem a paradicsomot és azt is hozzá öntöm. Kis lángon készre főzöm.

Van aki friss kenyérrel szereti, én úttörő gombóccal! Amit úgy készítek el, hogy az 1 pohár gombócot megpirítom olajon, majd mikor kellő pirosságot elnyerte akkor kb. 2-2,5 pohár forró vizet öntök rá, sózom és készre főzöm közepes lángon.

Nagy kedvenc! Hasonlóan a sóskához nálunk hetente készül 🙂
Főzz ma te is lecsót!
Csodás napot!
Namaste,
Viki